„Komolyan megfontolnám (az egyesülést)” - mondta a General Motors vezérigazgatója, Rick Wagoner az amerikai szenátus bankügyi bizottságának meghallgatásán. Hozzátette: az év korábbi folyamán kezdett egyesülési tárgyalások azért akadtak meg, mert a General Motorsnak nem volt pénze az ügyletre.
A Chrysler vezérigazgatója, Robert Nardelli azt mondta a meghallgatáson, hogy neki ugyan az állásába kerülne az egyesülés a General Motorsszal, de ha ez megmenti a Chryslert, akkor "nem bánnám".
Nem bízom az autógyárak vezetőiben - mondta a meghallgatáson Charles Schumer demokrata párti szenátor, majd így folytatta: - De nem hagyhatjuk, hogy az iparág elbukjon.
Megfigyelők szerint a nagy amerikai autógyárak állami megmentését közvetlenül főleg adminisztratív akadályok hátráltatják, amelyek azonban a Bush-Obama váltás körüli politikai bizonytalanságra vezethetők vissza. Nincs, aki határozottan intézkedhetne például abban az ügyben, hogy vajon az amerikai kormány korábban meghirdetett, 700 milliárd dollár bankmentő intézkedéstervéből végszükség esetén lehetne-e juttatni bankvilágon kívüli cégeknek is.
Ilyen szükségintézkedést kérve a szenátus és a képviselőház több vezetője levélben fordult George W. Bush elnökhöz, de választ még nem kaptak. A maguk részéről törvényhozási lépést kezdeményeztek, annak átfutása azonban nem lesz gyors.
A szenátus bankügyi bizottsága értesítést vár az amerikai szövetségi tartalékbankrendszertől (Fed) is, a hivatalos levélben azonban, előzetes értesülések szerint, egyelőre csak arról lesz szó, milyen nehéz jogszerű módon megfelelő fedezetet találni az esetleges szükséghitelezéshez az autógyáraknak.
A három legnagyobb amerikai autógyár közül kettő, a General Motors és a Chrysler már decemberben összeomolhat, írta korábban a The Wall Street Journal. A csőd fenyegette detroiti hármak - a GM és a Chrysler mellett a Ford - kedden nyújtották be Washingtonban a kongresszusnak átszervezési terveiket. A három vállalat összesen 34 milliárd dollár áthidaló szövetségi hitelt kér.
