A francia elnök 2009 decemberében hirdette meg azt a programot, amelynek keretében a francia gazdaság versenyképességének felzárkóztatására 35 milliárd eurót ruház be az állam a jövő öt nagy ágazatába: a felsőoktatásba (10 milliárd euró), a kutatásba (7,9 milliárd euró), az ipari szektorban a KKV-ba (6,5 milliárd euró), a fenntartható fejlődésbe (5,1 milliárd euró) és a digitális gazdaságba (4,5 milliárd euró). A támogatáshoz a kormány 13 milliárd eurót a pénzügyi válság kezdetekor a bankoknak nyújtott állami kölcsön visszatérítéséből teremtett elő, 22 milliárd eurót pedig a pénzügyi piacról felvett hitelekből fedez.
- Franciaország történelmében még soha ekkora erőfeszítést nem tett a befektetések érdekében. Ez szerintem konszenzusos téma még azoknak is, akik aggódnak a közérdekért - hangsúlyozta a francia elnök, akinek népszerűsége továbbra is mélyponton van.
Elemzők szerint elsősorban azért kívánta Sarkozy értékelni gazdasági eredményeit egy nappal az előtt, hogy az ellenzéki Szocialista Párt (PS) főtitkára, Martine Aubry hivatalosan bejelenti, hogy megméreti magát a baloldali elnökjelöltségért októberben megrendezésre kerülő előválasztáson, mert a baloldal mindenekelőtt a szerinte elhibázott gazdasági válságkezelés miatt szokta bírálattal illetni az államfőt.
Sarkozy szintén elismerte, hogy már ő maga is a 2012-es elnökválasztásra gondol: - Ha azt mondanám, hogy nem gondolok a jövő évre, senki nem hinne nekem.
Az államfő a gazdasági ösztönző csomag "koherenciáját" emelte ki, amely szervesen kapcsolódott ötéves mandátuma reformjaihoz, egyebek mellett az egyetemek autonómiájának növeléséhez, vagy a "zöld forradalomhoz". Arra is rámutatott, hogy a támogatott projekteket nemzetközi pályázatokon fogadták el, valamint arra is kitért, hogy nem egyszerű szubvenciókról van szó, hanem tőkeerős alapítványok támogatásáról.
Sarkozy beszédében a gazdasági adatok bemutatásával elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy az általa választott gazdaságpolitika nélkül Franciaország akár Görögország vagy Portugália sorsára is juthatott volna. Az államfő ezúttal is ostorozta az egykori munkaügyi miniszterként Martine Aubry nevéhez kötődő 35 órás munkahét hátrányait, a szélsőjobboldali Nemzeti Front programjára utalva pedig "őrületnek" nevezte az eurózónából kilépésre vonatkozó javaslatot.
Az államfő azt is bejelentette, hogy Franciaország egymilliárd eurós programot indít a "jövő nukleáris energiájának", azaz a negyedik generációs atomerőművek fejlesztésére, és megerősíti a nukleáris biztonság érdekében folytatott kutatásokat.
"Továbbra is szándékukban áll a nukleáris biztonságba beruházni" - közölte Sarkozy, megerősítve Franciaország elkötelezettségét az atomenergia mellett, miközben a fukusimai katasztrófát követően több európai ország, köztük Németország is a közelmúltban jelentette be, hogy fokozatosan bezárja atomerőműveit.
Franciaország energiaellátásának jelenleg mintegy 80 százalékát biztosítja a 19 francia atomerőműben működő 58 reaktor.
MTI
