Ugyanakkor az elektronikus aláírás hiányában az önkormányzatok a rendelkezésükre álló adatvagyon másodlagos hasznosítására nem lesznek képesek (ennek hasznosítását az is gátolja, hogy a helyi adatvagyon jelentős része felett nem az önkormányzatok rendelkeznek). A fentiek tükrében nem meglepő, hogy Magyarországon mindössze 15 olyan városi önkormányzat van (például: Balassagyarmat, Budakeszi, Kazincbarcika, Miskolc, Szentendre, Pécs, Sopron), amelyek honlapján már lehetőség van elektronikus úton ügyeket intézni. Igaz, e szolgáltatások egyelőre csak a lakossági bejelentésekre korlátozódik, ám 2005-ig az európai uniós csatlakozás eredményeként az e-ügyintézés és az e-önkormányzatok köre tovább bővül.
A honlappal nem rendelkező 39 önkormányzat gazdasági és közigazgatási fejlettségi szintje jóval alacsonyabb, mint az országos átlag, és közel harmadannyi a lakosaik lélekszáma (9 857), mint a honlappal rendelkezőkének (26 275). Ez utóbbi önkormányzatok "szegényebbek" is, a honlappal rendelkezőkhöz képes.
A honlap-ellátottság tekintetében Közép-Dunántúl rendelkezik a legmagasabb honlap-ellátottsági mutatóval, ugyanis ebben a régióban a városi önkormányzatok 93 százaléka rendelkezik önálló megjelenéssel. A legalacsonyabb mutatószámmal Észak-Alföld bír (78 százalék), de Nyugat-Dunántúl és Dél-Dunántúl honlap-ellátottságának mutatószáma is alacsonyabb, mint a vizsgált sokaság országos átlaga (86 százalék).
Kapcsolódó anyagok
Önkormányzatiság napjainkban - merre tart az e-goverment
Magyarország az e-kormányzatban sereghajtó
Egyre több az önkormányzati honlap
Magyarországon 2004 I. negyedévében a 229 városból 191 (83 százalék), a 23 fővárosi kerületből 22, illetve a Fővárosi Önkormányzat, és a 22 megyei jogú város közül valamennyi önkormányzat rendelkezett önálló internetes megjelenéssel.
