A válság óta megnőtt a félelem a munkanélküliségtől: míg a kilencvenes években csak tízből két-három foglalkoztatott félt állása elvesztésétől, az elmúlt években tízből legalább négyen tartanak ettől, bár tavaly óta kis csökkenés figyelhető meg a Tárki áprilisi kutatásának adatai alapján. A közvélemény-kutató cég elemzésében emlékeztet, hogy Magyarországon a munkanélküliség és a munkanélkülivé válás a rendszerváltás óta közbeszéd tárgya. Bár ez idő alatt európai összehasonlításban a magyarországi munkanélküliségi ráta sosem volt magas, a munka elvesztésétől mindig tartottak az emberek - írják.
A kilencvenes évek elejéhez-közepéhez képest 2008 végére a válság növelte a munkanélküliségtől való félelem mértékét, és ez azóta csak kis mértékben csökkent. Míg a kilencvenes években a foglalkoztatottak (az alkalmazottként és vállalkozóként dolgozók) negyede-harmada tartott a munkája megszűnésétől, addig 2008 és 2010 között már 42-45 százalék között mozgott az arányuk.
A foglalkoztatottak és vállalkozók között sem nemük, sem koruk, sem pedig lakóhelyük településnagysága alapján nem figyelhető meg jelentős különbség a munkanélküliségtől erősen tartók, valamint az ettől egyáltalán nem félők arányában (a foglalkoztatottak 16, illetve 11 százaléka). Az átlagosnál nagyobb a munkanélküliségtől nagyon félők aránya a Közép-Dunántúlon (21 százalék) és az Alföldön (23 százalék) élők, illetve a legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezők (32 százalék) között.
A kutatás szerint az iskolázottság emelkedésével jelentősen nő azok aránya, akik egyáltalán nem aggódnak a munkanélküliség miatt: az egyetemet végzettek körében hatszor annyian nem tartanak ettől, mint a legfeljebb általános iskolai végzettségűek. Fordított az arány a munkanélküliségtől nagyon félők esetében: az általános iskolát végzettek körében ötször annyian tartanak a munkájuk elvesztésétől, mint az egyetemi diplomával rendelkezők között.
MTI
