A számok azt mutatják, hogy az egy évvel korábbihoz képest 2013-ban a 30 és 34 év közötti lakosság körében 35,7 százalékról 36,8 százalékra emelkedett a diplomások aránya. A 2010-ben, az úgynevezett Európa 2020 stratégia keretében kitűzött oktatási célok értelmében a tagállamoknak az évtized végére 40 százalékra kellene emelniük ezt a mutatót.
Az iskolát korán elhagyók, vagyis azok hányada, akik 18 és 24 év közöttiek, de legfeljebb a kötelező iskolákat járták ki vagy valamilyen szakképesítéssel rendelkeznek, 12,7 százalékról 11,9 százalékra mérséklődött. Ezen a téren a tagországok azt vállalták, hogy ezt a mutatót 10 százalék alá szorítják.
Magyarország a felsőoktatást végzettek arányát tekintve 30,3 százalékos célszámot vállalt, azt viszont már most teljesíti is. Igaz, a mutatót az átlagot magasan meghaladó diplomás fiatal nők húzzák fel, míg a férfiak körében ez az arány egyelőre valamivel elmarad a 2020-ra kitűzött céltól. Az alacsonyan iskolázottak tekintetében Magyarország az uniós céllal egybeeső 10 százalékos célt tűzte ki maga elé, ám 2012-höz viszonyítva 2013-ban 11,5 százalékról 11,8 százalékra emelkedett az oktatási és képzési rendszerből kiesettek aránya.
A diplomával rendelkezők aránya Írországban, Luxemburgban és Litvániában a legmagasabb, mindhárom országban meghaladja az 50 százalékot. A sor végén Horvátország, Románia és Olaszország kullog. A másik mutató terén viszont Horvátország az éllovas, Szlovénia és Csehország követi, a legtöbben Portugáliában, Máltán és Spanyolországban hagyják el a kívánatosnál korábban az iskolarendszert.
MTI
