- Mennyire érinti a válság a Magyar Telekomot?
- Egy ilyen válság sosem jön jókor, mert tele van bizonytalansággal az egész piac, ugyanakkor ez nem a technológiai szektort érinti elsősorban. A telefonálás alapigény, egyelőre nem látjuk azt, hogy visszaesne a forgalom. Ami pedig az innovációt illeti: a recesszió rengeteg lehetőséget is a felszínre hozhat, sokkal könnyebb vásárolni a piacon.
- Vannak már konkrét célpontok?
- Erről még korai beszélni, a felvásárlásoknak megvan a maga menetrendjük. A következő hónapokban derülnek majd ki a konkrét célpontok, addigra tisztázódik az is, milyen hatással lesz ránk a válság.
Az iWiW a magyar web központja
- A Magyar Telekom egyik nagy projektje az iWiW, mely két éve került a cég tulajdonába. Mennyire kívánja a magyar közösségi oldal követni a nemzetközi példákat a fejlődésben?
- Az egyik legnagyobb közösségi oldal, a Facebook esetében jórészt az mozgatja a fejlődést, hogy teljesen nyitott a külső fejlesztők által készített alkalmazások, szolgáltatások irányába, így hozzá lehet adni mások által fejlesztett alkalmazásokat. Az iWiW is ebbe az irányba mozdul el a jövőben.
- Nem félnek attól, hogy ha kinyitják a fejlesztők előtt az iWiW-et, akkor kisebb lesz a befolyásuk, nehezebb lesz azt a kívánt képre formálni?
- Nem a mi képünkre kell formálni az iWiW-et, hanem arra, amit a felhasználók jónak tartanak. Egy ekkora közegben biztosítani kell a sokszínűséget, erre teremtünk lehetőséget a platform kinyitásával. Az iWiW egy centrális intézménye a magyar internetnek, az internetezők 70-80 százaléka rajta van, ami azt is jelenti, hogy őket be kell vonnunk a fejlesztésbe.
- Miben várnak fejlesztést a közösségi oldal felhasználói?
- A felmérések szerint legtöbben ismerősök keresésére használják az oldalt, ezért először azt kellett megoldani, hogy az alapfunkciók megbízhatóan működjenek. Persze sokan szeretnének videózni, naptárat a személyes oldalukra, illetve azonnali üzenetváltási lehetőséget, de nehéz minden igényt kielégíteni.
- Néhány éve még arról volt szó, hogy az internetes telefonálás komoly konkurenciát jelenthet a Magyar Telekomnak is. A nemzetközi közösségi oldalak lassan telefonálási lehetőségeket is kínálnak, ezért kézenfekvő lenne erre a területre is belépni az iWiW-en keresztül.
- Az iWiW-ben az a szép és a rémisztő egyszerre, hogy hatalmas potenciál van benne, egy ekkora ügyfélbázis elvileg mindenre jó lehet. Biztos, hogy előbb-utóbb megjelenik valamilyen hangos üzenetközvetítési mód az közösségi oldalon is, de a felhasználóknak ma nem ez a legfőbb problémájuk, tehát nem kell rohannunk.
- Sikerült elérni, hogy technikailag stabil legyen a rendszer?
- A hibák, kifogások száma radikálisan csökkent. Amikor az iWiW-et megvettük, akkor a rendszer az összeomlás szélén állt, mivel nem volt mögötte tőkeerő a beruházásokra. Persze a böngészők fejlődése minket is rákényszerít arra, hogy alkalmazkodjunk.
- Napjaink másik slágere a videómegosztás. Ezt nem tervezik összehangolni az iWiW-vel?
- A Magyar Telekom portálja, a Videa jelenleg az egyik legnépszerűbb magyar videómegosztó, persze a nemzetközi oldalakkal nem veszi fel a versenyt. Erősen dolgozunk azon, miképp lehetne ezt beágyazni a közösségi oldalba. Egy alapverziója már most is elérhető, ennek fejlesztése folyamatban van. Fontos kérdés lesz majd, elkezdik-e a magyar tartalomszolgáltatók úgy használni a videómegosztást, ahogy azt a nemzetközi példák mutatják.
- A szerzői jogok miatt tárgyalnak a tévécsatornákkal?
- Mi hiába tárgyalunk, a felhasználók nem egyeztetnek, mielőtt feltöltenek egy-egy tartalmat. Nem egy ember tölt fel valamit a videómegosztókra, hanem mondjuk ötven. A zeneipar ezt mereven kezelte, útjába állt a technológiai fejlődésnek. Az már látszik, hogy a tévék okosabban állnak a kérdéshez, sokkal jobban igyekeznek kihasználni az új technológiát. A média fejlődése abba az irányba mutat, hogy az emberek megosztják, újraszerkesztik a tartalmakat. Ennek pedig nem szabad az útjába állni.
Továbbra is az IP-tévé a jövő
- Tervezik, hogy egy új területre is belépnek, vagy az eddig megszokott szektorokra koncentrálnak?
- Az Új Üzleti Területek és Üzletfejlesztési Üzletág feladata, hogy az expanziós lehetőségeket keresse a cég számára. A médiában például már most is jelen vagyunk beszállítóként, természetesen ezen a területen is kutatjuk az újabb lehetőségeket.
- Ennek némiképp ellentmond, hogy idén áprilisban felosztották az IKO Holdingot, és a Magyar Telekom lényegében lemondott az RTL Klubban lévő tulajdonrészéről.
- Az RTL Klubban lévő kisebbségi részesedésünk lényegében pénzügyi befektetésnek minősült, ezt cseréltük le egy stratégiai területre. Cserébe százszázalékos tulajdont szereztünk az IKO new media üzletágában. Mi a televíziózást is a saját üzletünk felől közelítjük meg: akár a klasszikus televíziózásnál az interaktív sms-szolgáltatásokra gondolunk, akár arra, hogy ezek a szolgáltatások lassan megjelennek a mobiltévé és az IP-tévé területén is.
- Évek óta hallani az IP-tévé várható elterjedéséről, de ez eddig nem volt túl látványos. Az elmúlt két-három év függvényében nem érzi ezt kudarcnak?
- Semmiképp sem érzem kudarcnak, de biztos, hogy lassabban terjed el, mint ahogy azt előzetesen gondoltuk. Egy ilyen új platform térnyerése az elején mindig nehézkes, de rövid időn belül elérjük a százezres előfizetőszámot. Az IP-tévé felhasználók nagyon elégedettek a szolgáltatással. Az biztos, hogy a jövőben átalakítja a televíziózást, hiszen használhatjuk például az online video-kölcsönző funkciót, vagy bármikor tetszés szerint rögzíthetjük és megállíthatjuk az adást.
- Ezt hányan tudják ma megfizetni Magyarországon?
- Nem sokkal drágább, mint a hagyományos kábeltévé. A legjobban azzal lehet összehasonlítani, hogy a mai mobiltelefonok sem drágábbak, mint a négy évvel ezelőttiek, mégis ötször-tízszer annyit tudnak. A tévékészülékek fejlesztése is ebbe az irányba halad: egyre okosabb tévék jelennek meg, egyre jobban összeolvadnak a számítógéppel.
Elfelejthetjük a sorbanállást
- Van még hiányosság a Magyar Telekom portfóliójában? Melyek azok a területek, ahol még nincsenek jelen, de szeretnének ott lenni?
- Olyan szerintem nincs, ahol egyáltalán nem vagyunk jelen, de szeretnénk. Elsősorban a mobilfizetéses szolgáltatások területén szeretnénk erősebb jelenlétet. Hiszek abban, hogy a mobiltelefon alkalmas fizetésre is, de ennek az útnak még nagyon az elején vagyunk.
- Önöknél is egyre népszerűbb a Távszámla szolgáltatás, melynek keretében mobiltelefonnal lehet kifizetni a számlákat. Mikor jöhet el az idő, amikor búcsút mondhatunk a sorbanállásnak a postán és a legtöbb számlát telefonnal egyenlíthetjük ki?
- Igazság szerint ez nem rajtunk múlik. Próbáljuk megérteni, miért ilyen lassan váltják le az emberek a hagyományos fizetési módokat. Sokan most is ragaszkodnak a hagyományos sárga csekkhez, ez kultúraváltás kérdése. Ez összefügg a pénzügyi kultúra kérdésével, az pedig már a bizalom témaköréhez vezet. Sokaknak a biztonság még mindig inkább megér egy-két óra sorban állást, mivel nem bíznak az új technológiában.
- A Magyar Telekom harmadik negyedéves eredményein már látszott az év eleji átszervezés hatása, hiszen jelentősen javult a költséghatékonyság. Elégedettek az elért eredményekkel?
- Jó úton vagyunk, elértük, amit akartunk. Az egy másik kérdés, elég lesz-e ez a versenyképesség további fenntartásához. Persze még nem tisztázott, milyen hatással lesz a recesszió az eredményekre, de én azt gondolom, hogy hosszútávon nem fogja átrendezni a viszonyokat.
Beke Károly
