Az igazságügyi tárca és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közösen készülő szakmai koncepciója szerint egyrészt a hiánypótlási szabályok rendezése várható. Jelenleg ezek nem konzisztensek, eltérő az értelmezésük, és a hiány fogalma sem egyértelmű. A módosítás célja, hogy ne lehessen a hiánypótlás keretében összeállítani az ajánlatokat, és egyszerű, világos szabályok legyenek.
Másrészt a jogorvoslatra vonatkozó szabályok megreformálása várható. Az elképzelések között szerepel, hogy megindított jogorvoslati eljárás közben ne lehessen szerződést kötni. A szakmai koncepció szerint a jogorvoslati szerv köteles lenne szakértőt kirendelni a jogorvoslati eljárásban, ha valamelyik fél kéri. A nagy értékű közbeszerzések elleni jogorvoslatnál pedig a jogi képviselet is kötelező lenne.
Azt is tervezik, hogy az ajánlattevő közbeszerzéstől való eltiltása lehetőségének – amelyet a gyakorlatban nem alkalmaznak – időtartamát a jelenlegi 0–5 év közöttiről hat hónap–két évre csökkentsék, de bizonyos esetekben kötelezővé tennék. Például eltiltással is büntetnék a hamis adatszolgáltatást, ha kideríthető, tetten érthető.
Ugyanakkor a szakma nagy ellenállása miatt egyelőre lekerült a napirendről a választott bíróság, mint jogorvoslati szerv a közbeszerzési jogorvoslatoknál. A közbeszerzési szereplők a megkötött szerződéssel kapcsolatos vitáikat egyébként most is választott bíróság elé vihetik, nem csak a rendes bíróságokhoz utalhatják, tudta meg a Világgazdaság.
