Mi történt eddig?
Az ÁPV még 2006. szeptember 7-én hirdetett nyilvános ajánlattételi felhívással induló, tárgyalásos privatizációs eljárást a nemzeti légitársaság állami tulajdonban lévő 99,95 százaléknyi részvénycsomagjára.
"A privatizáció legfőbb célja a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű társaság hosszabb távú működőképességének biztosítása az ehhez szükséges tőkeemelés révén, továbbá a vállalati szervezetrendszer megújulásának előmozdítása, és a légitársaság biztonságos finanszírozásának megteremtése állami szerepvállalás nélkül" - emlékeztetett a közlemény.
Négyen jelentkeztek a MalévértA pályázat november 3-i határidejéig négyen nyújtottak be ajánlatot: a litván flyLAL légitársaságban érdekelt LAL Investiciju Valdymas, a többségében malévos pilóták által alapított Sky Alliance, az AirBridge és az Ofer Hava magánszemély által jegyzett az ír-magyar befektetői csoport. December közepén a Sky Alliance, január elején pedig az ír-magyar csoport, január közepén pedig a litván pályázó esett ki a versenyből. Az ÁPV január 25-i döntésével egyedüli tárgyalófélként az Airbridge Zrt.-t hívta meg a privatizáció záró tárgyalási szakaszába.
Az Airbridge a magyar légitársaság legutóbbi, sorrendben harmadik privatizációs tenderén is részt vett, s akkor szintén az ő ajánlata bizonyult a legjobbnak. Az azonban - a hivatalos indoklás szerint - "nem kezelte megfelelően a Malév" hiteleit, így azt a pályázatot az ÁPV eredménytelenül, azaz eladásról szóló döntés nélkül zárta le 2005 augusztusában. Veres János pénzügyminiszter a sikertelenség okát egyébként abban látta, hogy a privatizáció - főleg az orosz szál miatt - túlzott mértékben a politika kereszttüzébe került.
Menedzsment Fórum
