<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p


			
		

A törvények és rendeletek túlburjánzását és a szabályozás ellentmondásait okolják azok a távközlési cégek, amelyek nemrég vették át a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) határozatát. A hivatal ugyanis huszonegy vezetékes telefonszolgáltatást végző céget büntetett meg összesen harmincmillió forintra, mert hibásak voltak az ügyfelekkel kötött, úgynevezett egyedi előfizetői szerződések. Az NHH mindenesetre kitart álláspontja melett: ígérete szerint addig vizsgálódik és addig bírságol, amíg "rendben nem lesznek a papírok".

Jogosan csaptak le? (Mfor-montázs)

Régóta szúrja az NHH-s revizorok szemét az egyedi előfizetői szerződések körül tapasztalható káosz. Pontosan egy évvel ezelőtt tették ugyanis közzé annak a felmérésnek az eredményeit, amely megállapította: a vizsgált vezetékestelefon-szolgáltatók közül egy sem felelt meg mindenben a törvényi szabályozásnak - legalábbis ami az egyedi előfizetések szövegezését illeti.

A cégek többsége azonban egy év alatt sem változtatott, a hatóság türelme viszont elfogyott, és összességében 30 millió forint bírságot szabott ki. További tizenhét cég ismételten felszólítást kapott, hogy tegye rendbe az előfizetői szerződéseket, és mindössze három olyan vállalkozás van, ahol még erre sem volt szükség, mert mindenben megfelelnek a törvényi előírásoknak.

Egy éve húzódó történet

A legnagyobb bírsággal sújtott cégeknek (Magyar Telekom, Invitel GTS-Datanet) ugyan nem feltétlenül jelent nagy érvágás a büntetések mértéke, bár ha a csökkenő vezetékestelefon-felhasználást is figyelembe vesszük, azért biztosan nem kellemes "beszedni" még egy nem túl nagy büntetést sem. Ugyanakkor az egyéves türelmi idő, valamint az NHH további büntetésekkel való fenyegetése indokolttá teszi a kérdést: miért nem változtattak szerződésmintáikon a cégek?

Az mfor.hu megkereste a három legnagyobb büntetést kapó vállalatot, de közülük csak egy, az Invitel válaszolt részletesen kérdéseinkre. A GTS-Datanetnél elmondták, hogy nem a sajtón keresztül kívánnak üzenni a hatóság vezetőinek, kihasználják inkább a hivatalos és nem nyilvános lehetőségeket. Hozzátették, hogy azért döntöttek így, mert a hatóság minden egyéb kérdésben erősíti a versenyt, azaz az alternatívok oldalán áll. A Magyar Telekomnál csupán öt szót mondtak: nem kívánjuk kommentálni a határozatot.

Az Invitelnél annyit közöltek, hogy a határozat néhány pontjában foglaltakat másként látják mint az NHH, és a kiszabott bírságot a megállapított hiányosságokhoz képest magasnak tartják, és a fellebezés lehetőségét vizsgálják.

A szerződésekkel kapcsolatos kifogások története az Invitelnél is egy éve kezdődött: "A hatóság már akkor is számos hiányosságot jelzett részünkre, a cég akkor nem is kifogásolta ezeket" - mondta lapunknak Fürjes Balázs szabályozási és üzletfejlesztési igazgató. Az Invitel nem kifogásolta ezeket, mivel úgy látta, hogy a szerződések átalakításával a hatóság kifogásai orvosolhatók, a hiányzó rendelkezések és információk pótolhatók. Ez az Invitel esetében meg is történt, ám az év végén három jelentős ügyfélszámmal rendelkező céget integráltak a társaságba, ami jelentős  munkával (például a szolgáltatások-, szerződések egységesítése) járt, ennek időigénye miatt csak késedelmesen tudták csak végrehajtani a hatóság felhívását, az NHH azonban ezt nem fogadta el.

Túlszabályozott terület

Fürjes Balázs szerint ugyanakkor általánosságban is lehetetlen megfelelni a hatósági elvárásoknak, főleg, hogy nemcsak a hírközlésért felelős hivatal felé tartoznak elszámolással. "A szabályozás bonyolult, nem mindig egyértelmű, és ugyanazt a kérdést másként látja a szolgáltató, a hatóság, sőt, esetenként még ugyanazon hatóság más szervei vagy a különböző hatóságok is. A hírközlési hatóság által legutóbb vizsgált előfizetői szerződés két fő részből áll: az Általános Szerződési Feltételekből (ÁSZF), ami egy terjedelmes, mindenki számára megismerhető dokumentum, és egy, az adott ügyféllel megkötött Egyedi Előfizetői Szerződésből, ami a konkrét adatokat és az ÁSZF legfontosabb rendelkezéseit tartalmazza. (Az Egyedi Előfizetői Szerződés mellé jár egy ÁSZF-kivonat is.)

A kifogások lényege abban áll, melyek legyenek és milyen formában jelenjenek meg az egyedi szerződésben ezek a rendelkezések. A törvény erről hosszú listát ad, de azt, mi jelenjen meg egy-egy általánosan megfogalmazott törvényi pont nyomán a szerződésszövegben  – nos, ez vitatható. A szolgáltató egyensúlyozni kénytelen a szerződés egyszerűségének, átláthatóságának és egyáltalán, alkalmazhatóságának fogyasztói igénye és a hatóságok csupán a törvényi előírásokat szem előtt tartó, gyakorlati megfontolásokat kevésbé figyelembe vevő igényei között" - fogalmazott Fürjes Balázs.

"Az Invitel több fórumon hangoztatta már, hogy a terület túlszabályozott. Az elmúlt évek liberalizációja következtében a verseny a vezetékes távközlés területén is kialakult, amit a szabályozás túlzott részletessége már nem segít, hanem gátol" - monda a vezető. A céget folyamatosan és napi szinten ellenőrzik a különböző hatóságok (hírközlési, fogyasztóvédelmi, GVH) és amennyiben szándékában áll, bármikor találhat bírságolásra okot bármelyik szolgáltató működésében, ezt mutatja a jelen bírságolási hullám is. Fürjes Balázs szerint kevesebb és a lényegesebb kérdésekre koncentráló vizsgálat és ellenőrzés eredményesebb lenne – ez szolgálná igazán a fogyasztók érdekeit és a versenyt.

Nehéz helyzetben az alternatívok

Jellemző, hogy azoknál a cégeknél is panaszkodnak a nyomasztó ellenőrzési hullámra, amelyeknél egyébként mindent rendben talált a hatóság. A miskolci székhelyű PR-Telekom és a Fótliget lakóparkban szolgáltató IP-Parknál egyaránt elmondták, hogy egy évvel ezelőtt náluk is talált hibákat az NHH, de azokat már kijavították. Rendszeresen kell azonban adatot szolgáltatniuk más ügyben, ami ilyen kis cégeknél komoly gondot jelent: amúgy is kevés alkalmazottal dolgoznak a költséghatékonyság érdekében, így ha egy emberük "adatbányászat" miatt kiesik egy hétre, az komoly problémákat okoz.

A két vállalatnál azt is hangsúlyozták ugyanakkor, hogy mindenképp megéri megfelelni a szabályozásnak: a negatív hírverés jobban árt egy  kisebb cégnek, a későbbi terjeszkedési- és hálózatépítési terveket sem befolyásolja egy-egy "rossz pont" az NHH-nál, és a szigorú szabályok betartása ügyfeleik elégedettségét is növeli.

A "jó" minősítést kapott cégek egybehangzóan állították azt is, hogy a hatóság előtt aratott sikerüket nem kis részben saját kábelhálózatuknak köszönhetik. (A PR-Telekom nyolcvanezer ügyfelet szolgál ki az ország területén szétszórva: ők kábeltévés hálózatokat használnak internet- tévé- és telefonszolgáltatások üzemeltetésére. Az IP-Park pedig a jelenleg kétszázötven házas lakóparkban lefektetett optikai kábelen teszi ugyanezt.)

A saját kábelhálózatnak ugyanis van egy nagy előnye: nem kell szerződni valamelyik nagy hálózattulajdonos céggel, például a Magyar Telekommal a kapacitások használatára, mint az alternatív szolgáltatók többségének. A kisebb "továbbszolgáltató" cégek jórészt a velük kötött nagykereskedelmi szerződések pontjait kénytelenek átültetni az előfizetői szerződésekbe is. Ilyenkor pedig hiába szabályozza a törvény, hogy az előfizetőnél harminc nap alatt be kell kötni a telefont, ha a nagykereskedelmi szerződésben a kábeltulajdonos csak kilencven napos határidőt vállal.

Ez esetben az alternatív szolgáltató csak rossz és rosszabb lehetőségek közül választhat: az egyik alternatíva, hogy említést sem tesz az előfizetői szerződésben határidőkről és kötbérekről, és reméli, hogy ezt senki - főleg a büntető hatóság - nem veszi észre. A másik lehetőség, hogy betartja a törvényt, beleírja a szerződésbe a harminc napos határidőt, majd zsebből fizet, ha a kábeltulajdonos partner - szintén tartva magát a nagykereskedelmi szerződéshez - csak kilencven nap múlva ad vonalat.

A hatóságnak mindenesetre a törvények betartatása, adott esetben a bírságolás a feladata, ennek pedig maradéktalanul eleget is kíván tenni: a büntetések ténye és mértéke mellett ugyanis azt közölte legutóbb, hogy az internet-, a műsorterjesztés- és a mobiltelefon-szolgáltatás területén folytatja az ellenőrzéseket.

Azok a szolgáltatók pedig, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak, semmi jóra nem számíthatnak: "A hatóság ki fogja kényszeríteni, hogy a szolgáltatók úgy módosítsák egyedi előfizetői szerződéseiket, hogy azok mindenben feleljenek meg a jogszabályi előírásoknak. Átláthatóak, érthetőek legyenek, és segítsék a tudatos fogyasztói magatartást. Mivel az eddigi felhívások nem hozták meg a kellő eredményt, az NHH a következő ellenőrzések során a fokozatosság elvét figyelembe véve még nagyobb bírságok kiszabását helyezi kilátásba. A hatóság a továbbra is jogsértő szolgáltatókat akár azok árbevételének 0,25 százalékának megfelelő bírsággal sújthatja, ami egyes szolgáltatók esetében több tíz-, akár százmillió forint bírságot is jelenthet."

L. Nagy Gábor

Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.