6p

Bár az ESG kifejezés csak az elmúlt években épült be a köztudatba, a legnagyobb magyarországi vállalatok már több mint két évtizede készítenek fenntarthatósági jelentéseket környezeti, társadalmi és vállalatirányítási tevékenységeikről. Így van ez a Magyar Telekomnál is. A Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencián a cég ESG vezetője elmondta, hogy – bár a telekommunikációs szektor – nem tartozik a klasszikusan magas üvegházhatású gázokat kibocsátók közé, jelentős gazdasági szereplőként mégis érzik szerepüket, ezért is tesznek aktívan a klímavédelemért.

Első pillantásra felmerülhet a kérdés, hogy egy jelentős telekommunikációs szolgáltató milyen szerepet játszik a fenntarthatósági és ESG szempontok érvényesítésében. Az információs és kommunikációs technológiai (ICT) szektor – bár nem a legintenzívebb kibocsátó – globális szinten mégis hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátáshoz, melynek aránya a teljes globális kibocsátás 1,8-2,8 százalékát teszi ki. Ebből adódóan a szektor szereplőinek, így a Magyar Telekomnak is, kiemelt felelőssége van a fenntartható működés és a környezeti terhelés minimalizálása terén.

A szektor energia, és a készülékek előállításához szükséges alapanyagigénye kimagasló. „Globálisan évente 62 millió tonnányi elektronikai hulladékot termelünk, évente pedig több mint 1 milliárd telefont gyártunk” – mondta el a lapcsoportunk által szervezett Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencián Szabó-Molnár Csilla, a Magyar Telekom ESG vezetője.

Hendikeppel indul tehát az infokommunikációs ágazat a fenntarthatósági törekvéseket illetően. Azonban ez csak még fontosabbá teszi, hogy a szektor legnagyobb szereplői aktív előmozdítói legyenek a klímavédelemnek. Szabó-Molnár Csilla előadásában a Magyar Telekom jó gyakorlatait osztotta meg a felelős digitalizáció kapcsán.

Szabó-Molnár Csilla előadása a Magyar Telekom részéről, a Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencián
Szabó-Molnár Csilla előadása a Magyar Telekom részéről, a Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencián
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor

Csatasorban a zöld digitalizáció

A prezentáció is számokkal indult, most mi is tegyünk hozzá még néhányat. A mesterséges intelligencia kiszolgálásához szükséges adat és szerverközpontok jelenleg a globális energiafelhasználás egy-másfélszeresét igénylik. Nagyon rövid időn belül, 2026 végére a kripto ökoszisztémával együtt ez az arány a 4 százalékot is elérheti, ami Japán teljes energiafelhasználásának felel meg. 2030-ra pedig több mint a duplájára emelkedhet az adatközpontok villamosenergia-igénye.

A technológiai fejlődés felgyorsulása újabb-és újabb égető kérdéseket vet fel az energiatermelés szempontjából. Az viszont bizonyosnak tűnik, hogy önmagában a digitalizáció segíthet a fenntarthatósági célok elérésében. Szabó-Molnár Csilla néhány példát is hozott ennek szemléltetésére. „Az 5G technológia segítségével például már 3 ezer kilométeres távolságból is sikeresen hajtottak végre műtétet, ami a társadalmi egyenlőtlenségek, a hozzáférhetőség kérdésében jelenthet nagy előrelépést” – kezdte a felsorolást a szakértő.

Egy másik példa lehet a digitalizáció és a fenntarthatóság összefonódására, hogy a tengerek alatt húzódó telekommunikációs kábeleket földrengés-érzékelőként is használják a mindennapokban.. Nem beszélve arról, hogy az automatizáláson keresztül 50-60 százalékos időmegtakarítást tud elérni például egy munkavállaló, a felszabaduló időt pedig magasabb hozzáadott értékű tevékenységre tudja fordítani – tette hozzá Szabó-Molnár Csilla.

Energia, digitális érettség, körforgásos gazdaság

A Magyar Telekomnál már 2003 óta készítenek fenntarthatósági jelentést, de az utóbbi évek európai uniós gyakorlatára reagálva egyre komplexebbek lettek a beszámolók. Ez még akkor is igaz, hogyha az idén áprilisban, az Európai Parlament által elfogadott Omnibus csomag jelentősen egyszerűsítette a cégekre vonatkozó beszámolási kötelezettségeket: a sok esetben értelmetlen megfeleléstől és több száz oldalas riportoktól a racionalitás, és a valós, nem pénzügyi kockázatok felmérése és kezelése irányába eltolva a folyamatokat.

De nézzük, hogy a gyakorlatban mit is tesz a Magyar Telekom a saját háza táján. Egyfelől a szabályozó előírja, hogy egy nagy cég minél inkább csökkentse a saját, mindennapi működéséből fakadó károsanyag-kibocsátását.

„Ezt leginkább az általunk felhasznált energiamixen keresztül tudjuk megtenni. Örömmel mondhatom, hogy 2021 óta a villamos energia igényünk 100 százalékát már megújuló termelésből tudjuk fedezni” – említette meg a kiindulópontot Szabó-Molnár Csilla.

A Magyar Telekom elkötelezett az energiaportfólió diverzifikálása és a megújuló energiaforrások arányának növelése mellett. Ezzel párhuzamosan aktívan dolgozunk energiahatékonysági projektek megvalósításán, melyek célja az energiafelhasználás optimalizálása és csökkentése.

Szabó-Molnár Csilla szerint a kiindulópont, hogy a villamosenergia-termelésük megújulókból származik
Szabó-Molnár Csilla szerint a kiindulópont, hogy a villamosenergia-termelésük megújulókból származik
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor

Kiemelkedő eredményt ért el például a cég az NRGmap rendszer bevezetésével a központi irodáikban. Ez a szoftveres megoldás hőtérképes elemzések segítségével optimalizálja a fűtési és hűtési rendszerek működését, jelentős energia-megtakarítást eredményezve. Majd rátért a digitális érettség témakörére, ami szintén zászlóshajója a Magyar Telekom digitalizációs, fenntarthatósági stratégiáinak. Ezek közül az ESG szakértő kiemelte a Netrevalók programot, ami az idősebb korosztály digitális fejlettségének és tudatosságának javítását célozza.

Szabó-Molnár Csilla megemlítette a Hello Szülő programot is, ami inspirációval, információval (cikkekkel, videókkal, podcastekkel), eszközökkel (Összhang kártyajáték) és megoldásokkal (Pályaorinentációs napok, családi napok) segít a szülőknek könnyebben boldogulni a hétköznapokban, és felkészülni a jövő ismeretlen kihívásaira például olyan – ma már megkerülhetetlen – témakörökben, mint az internetes biztonság. A Hello Biznisz program pedig a kkv-kat célozza, és egy olyan üzleti közösségi és információs platformot működtet, ami a vállalkozások fejlődését segítheti. Végezetül a Kraftlab-ról is beszélt, ami a fiatalokat segítő kreatív hub Debrecenben.

A Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia egyik kulcsüzenete, hogy az Európai Unió, és így Magyarország számára is a körforgásos gazdaság megteremtése, folyamatos fejlesztése jelenthet igazi kitörési pontot a globális fenntarthatósági versenyben. A Magyar Telekom ebből a szempontból az elektronikai hulladéktermeléssel szemben veszi fel a kesztyűt, elsősorban a régi mobilok visszagyűjtését, és a készülékek felújítását célzó folyamataikkal.

A mobiltelefonok újra hasznosításában óriási potenciál rejlik fenntarthatósági szempontból. Ezt alátámasztva Szabó-Molnár Csilla néhány kevésbé ismert adatot is megosztott a közönséggel: a készülékek 90 százaléka újrahasznosítható, egy mobiltelefon pedig a periódusos rendszer 63 elemét tartalmazza. Tehát ahelyett, hogy kidobnánk a veszélyes hulladéknak számító készülékünket, érdemes azt visszavinni: apró erőfeszítés az egyénnek, mégis jelentős lépés a körforgásos gazdaság megteremtésében.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!