A Vodafone a perben úgy érvelt: az úgynevezett "flotta helymeghatározás" szolgáltatás tesztelése érdekében figyelték a munkatársakat. Erről lehetőségként már akkor tudtak a dolgozók, amikor megkapták a cégtől a SIM-kártyájukat. Ráadásul szerintük a telefon követése nem személyes adat. A bíróság azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a "teszt" mindenképpen személyes adatkezelés volt, amihez az érintettek hozzájárulására lett volna szükség - írta a Népszabadság.
Ellentmondó vallomások
Az egymásnak némileg ellentmondó vallomások szerint szóban tájékoztatták egyiküket a megfigyelésről. A többieket az informált munkatárs tájékoztatta volna, a tiltakozás pedig elmaradt, amit a cég beleegyezésként értelmezett. A bíróság ezt elfogadva azért marasztalta el a Vodafone-t, mert az szóban sem közölte, hogy a tartózkodási adatokat el is tárolja. Ráadásul az érintettek tavaly novemberben írásban tiltakoztak a nyomkövetés ellen, a megfigyelés azonban az év végéig tartott. A viták kirobbanását követően a Vodafone a sokak számára látható nyilvántartásban a lopottakra vonatkozó jelzéssel látta el az érintettek mobiljait, ami a bíróság szerint a jó hírnévhez fűződő jogokat sértette.
A Vodafone közleményében továbbra is kitart amellett, hogy nem követett el jogsértést, így fellebbez. Szerinte az érintettek a tesztről "kellő" tájékoztatást kaptak: mind a szolgáltatás mibenléte, mind a tesztelés folyamata köztudomású volt - véli a mobilcég.