Az elmúlt másfél évtized vitathatatlanul sikertörténet a mobilszolgáltatók számára, az általuk kínált telefonok és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások mára ugyanúgy a mindennapi élet részévé váltak, mint régebben a rádió vagy egyéb távközlési eszközök, melyek mindenki számára elérhetőek voltak. Noha 15 éve még kuriózumnak számított, ha valaki saját mobiltelefonnal rendelkezett, mára már szinte fel sem tudjuk fogni, ha egy ismerősünk nem rendelkezik ilyen eszközzel.
A 100 magyar lakosra jutó mobiltelefonok száma 2007 áprilisában érte el a 100 darabot, és ez a szám azóta tovább növekedett. Ezt a szárnyalást a válság ugyan megakasztotta némileg, de átlagosan még most is több mint egy mobil előfizetés jut egy magyar állampolgárra. Ám ezek az előfizetések sem olyanok már, mint az évtized elején.
Míg régebben a szolgáltatók a kötöttségektől mentes feltöltőkártyás telefonok értékesítésével és azok hirdetésével igyekeztek növelni piaci részesedésüket, addig mára ezen telefonok aránya egyre csökken. A feltöltőkártyás telefonok 2003 első negyedévében érték el a legmagasabb részesedést az összes mobil között, amikor minden 5 telefonból majdnem 4 működött ilyen módon.
A feltöltőkártyás telefonok aránya azonban évek óta csökkenő tendenciát mutat, aminek okait Nagy Attila Gábor, a Magyar Telekom Basic Ügyfélszegmens osztályának vezetője abban látja, hogy mindhárom szolgáltató az előfizetéses szolgáltatás kommunikációjára fókuszál, ami a percdíjakban és a telefonok áraiban is érezhető. A szolgáltatók az elmúlt években az üzleti ügyfelek körében jelentősen erősítették pozícióikat - elsősorban a vezetékes forgalom rovására -, és ebben a szegmensben is az előfizetéses szerződések dominálnak a pre-paid kapcsolattal szemben. Ehhez kapcsolódik, hogy a manapság divatos okostelefonok árazása is a feltöltőkártyás konstrukciók ellen szól, ilyen módon ugyanis jóval drágábban juthatnak hozzá az ügyfelek. A mobilnet területén is csak az utóbbi időben kapott nagyobb hangsúlyt a feltöltőkártyás megoldás. Kadlok Nelli a Telenortól hasonlóan látja a helyzetet, szerinte az új előfizetések árának csökkenése, és az előfizetéssel alacsonyabb készülékárak játszák a főszerepet a folyamatban. Az előfizetések havidíjának lebeszélhetősége szintén fontos szerepet játszik a változásban.
Az előfizetéses szerződések további terjedése a szolgáltatók piaci pozícióinak "befagyását" is eredményezheti, hiszen a hűségnyilatkozatok (és egyéb kötöttségek) miatt az ilyen megoldásokat használók valószínűleg jóval nehezebben váltanak mobilcéget, mint a feltöltőkártyás ügyfelek.
A mobilnet lehet a kiút
A beszédforgalommal szemben egyébként is új területen, a mobilinternetes szolgáltatások körében kezdődött kiélezett csata a szolgáltatók között, amely a szolgáltatások, és az árak mellett a kommunikáció területén is jelentkezett. Ez utóbbi kapcsán elég csak a T-Mobile és a Vodafone legújabb kampányaira gondolni, ahol mindkét vállalat azt bizonygatja, hogy az ő mobilinternet megoldásuk a leggyorsabb. Ez utóbbi ráadásul egy olyan területen, ahol még jelentős növekedésnek van tere, lévén még csupán alig több mint minden tizedik magyar ember rendelkezik ilyen típusú kapcsolattal.
Ez a szegmens gyorsan növekszik, amióta a Nemzeti Hírközlési Hatóság statisztikákat közöl a téren – 2008 decembere óta – az előfizetők száma közel háromszorosára növekedett, ugyanakkor az adatforgalmi adatok fényében az is nyilvánvaló, hogy a mobilinternet csupán mint kiegészítő elérés működik, legalábbis az egy kapcsolatra jutó havi 1,29 Gb forgalom nem azt jelzi, hogy ez lenne a domináns eszköz az internet elérésében. A versenyben egyelőre a T-Mobile vezet, az összes előfizető 48,26 százaléka velük kötött szerződést, szemben a piac 26,41 százalékát birtokló Telenorral és az előfizetők 25,34 százalékát begyűjtő Vodafone-nal. A T-Mobile azonban nem ülhet nyugodtan a babérjain, 2008 decembere óta több mint 5 százalékot vesztett részesedéséből.
Egyelőre mind a három szolgáltató komoly reményeket fűz a mobilnet terjedéséhez, az április elsején életbe lépett új frekvenciarendelet kapcsán gyorsabb és olcsóbb szolgáltatást ígérnek, a T-Mobile pedig az eddigieknél is gyorsabb hálózatot épít, hasonlóan versenytársához, a Telenorhoz. Az új rendelet egyébként olyan fejlesztések megvalósítását is lehetővé teszi, melyek a korábbi szabályozásnak köszönhetően eleddig nem voltak megtérülők. A növekedés üteme egyelőre töretlen, az előfizetések száma a tavaly márciusi 972 ezerről idén márciusra 1 millió 394 ezerre nőtt.
Kosztolányi Bálint
mfor.hu
