Bár radikális változást nem hozhat az új szabályozás, azt mindenképpen szolgálnia kell, hogy a jövő év elejétől liberalizált távközlési, kommunikációs piac esélyegyenlőséget nyújtson az újonnan piacra lépőknek, s hogy tényleges verseny alakulhasson ki a szolgáltatók között - hangsúlyozta Stumpf István a Kiwwi által szervezett konferencián. A kancellária miniszter szerint, míg korábban a távközlési szektort a hiány és a kifogásolható minőség jellemezte, addig mára a szolgáltatások ára lett a kritikus tényező. Az informális - tudás alapú - társadalom kialakulásának küszöbén a szolgáltatás ára ugyanúgy korlátozhatja a hozzáférést, mint a fizikai hiány - fogalmazott. Ezért mind a minőség, mind az ár szempontjából igen lényeges a verseny megteremtése asszimetrikus szabályozással, ami, ha nem is alapjaiban, de átrendezi a piacot. Stumpf István várakozása szerint, jövő év elejétől a helyközi, a nemzetközi távhívások, ára mérséklődhet érezhetően. Ugyanakkor a legnagyobb, leglátványosabb változásra, versenyre az adat, üzleti kommunikáció, internet szolgáltatás területén számít a miniszter.
Az eddig is kiélezett mobilpiacot továbbra is a dinamikus növekedés jellemzi majd - várakozása szerint. Szakértők úgy becsülik, hogy ebben az évben további 1,5 millió ügyfél bekapcsolásával, 4,5 millió előfizetőt tartanak majd számon a mobil társaságok év végén. A kormány ugyanakkor igen körültekintően kíván eljárni a harmadik generációs, úgy nevezett UMTS licensz meghirdetésénél. Miközben Németországban és Nagy-Britanniában horribilis összegért - utóbbiban 22,5 milliárd fontért kelt el a jog -, addig Európa számos országában, például a lengyeleknél kudarcba fulladt a pályázat.
A piac szereplőit illetően Stumpf István úgy vélekedett, hogy a domináns szolgáltató Matáv jövő év elejétől megszabadulhat "monopol" bélyegétől, de csökkenő piaci részesedése mellett minden esélye megvan piacvezető státusának megőrzésére. A kábeltelevízió társaságok nagy fejlesztések időszaka előtt állnak, integrált szolgáltatásaikkal mind a távbeszélő, mind az internet területén komoly konkurenciát jelenthetnek a már piacon lévőknek, s az oda igyekvőknek. A kancellária miniszter biztos abban, hogy a jövő, de már a jelen kulcsiparágát befolyásoló új törvénytervezethez rengeteg módosító indítvány fut majd be, de mindenképpen arra kívánnak törekedni, hogy a lobbi érdekek esetleges érvényre jutása ne keresztezze az alapcélkitűzést a tényleges versenypiac kialakítását.
Áfa-kavar az ingyenes internet körül
Az ingyenes internet szolgáltatókat némileg sokkolta az az év elején életbe lépett adójogszabály módosítás, ami szerint beruházásaik általános forgalmi adóját csak akkor igényelhetnék vissza, ha szolgáltatásuk után is áfát fizetnének. Azt már sikerült tisztázni az adóhatósággal - mondta lapunknak Végvári Orsolya, a Kiwwi magyarországi ügyvezető igazgatója -, hogy a természetbeni juttatásnak minősülő szolgáltatás semmiképpen sem személyi jövedelemadó, illetve tb köteles, amit a fogyasztóiknak, vagy ő utánuk kellene fizetni. Az áfa-kötelezettség azonban fennáll. A Kiwwinél ezért úgy döntöttek, hogy beruházásaik után nem igényelnek vissza áfát, így a másik oldalon sem kell fizetni azt. Az üggyel kapcsolatban Molnár Gyula szocialista képviselő kérdéssel fordult a kancellária miniszterhez. Stumpf István azonban még nem tudott a kérdés megérkezéséről, így érdemben nem is kívánt reagálni arra.
Esélyegyenlőséget teremt a hírközlési törvény
Március 26-án kezdődhet az általános parlamenti vita az egységes hírközlési törvényről (EHT), melyre a kormány már áldását adta, s az alternatív távközlési társaságok is - kisebb finomításokkal - támogatásukról biztosították a tervezetet.