A Leeds-i Egyetem Hitelmenedzsment Kutatóközpontja által elkészített, kétezer vállalatvezető válaszait összegző tanulmány szerint a magyar cégek 14 százaléka rendelkezik írott szabályzattal a késedelmes fizetések kezelésére, miközben a tíz ország átlaga - amelyet a messze legalacsonyabb magyar adat jelentősen leront - 42 százalék. Nem állunk sokkal jobban a követeléskezelés terén sem. Túl azon, hogy a magyar cégek 27 százaléka csak az értékesítést követően állapodik meg a fizetési feltételekben, Magyarországon és Spanyolországban alkalmaznak legkevésbé követeléskezelő vállalkozásokat kinnlevőségeik behajtására.
Az Euler Hermes szerint még a fejlettebb hitelkezelési kultúrával rendelkező országokban is az akadályozza meg leginkább a szállítói kockázatok csökkentését szolgáló termékek elterjedését, hogy a vállalkozások túl drágának tartják a hitelbiztosítást. Az adatok ugyanakkor mást mutatnak. A felmérésből kiderült, hogy a hitelbiztosítással rendelkező cégek a bankok számára kedvesebb ügyfelek: közel felük számíthat tőlük hitelre, míg a nem védetteket csak harmadában hitelezik szívesen a pénzintézetek, ráadásul a biztosítottaknak jobb, átlagosan 3,5 százalékos eurókamaton kínálnak kölcsönt, ami 45 bázisponttal olcsóbb, mint a hitelbiztosítással nem rendelkező cégek esetében.
Ugyancsak előnyt jelenthet a vállalkozásoknak, hogy a beszállító cégek számára kisebb kockázatot jelent nekik hitelezni: a biztosítással nem bíró cégeknek kínált átlagosan 41 napos fizetési határidő az ő esetükben 50 napra bővül - írja a Napi Gazdaság.
