A bukaresti napilap tényszerű tudósításában számolt be arról, hogy Magyarországon a rendőrség őrizetbe vette a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezérigazgatóját és kezdeményezte az előzetes letartóztatását. A magyar miniszterelnököt is idézte, miszerint a vörösiszap-katasztrófáért felelős vállalatot állami irányítás és vagyonzár alá kell vonni. Azt is megírta: Orbán Viktor szerint nem természeti csapásról van szó, hanem emberek által előidézett károkozásról, így nem az adófizetőknek, hanem azoknak kell fizetni, akik a károkat okozták. Ennek alapján adta a lap azt a címet tudósításának: "A magyarok komolyan veszik az ökológiai katasztrófa kivizsgálását.
Az erdélyi Krónika szerint a Mal Zrt. vezérigazgatójának őrizetbe vétele talán az első lépés afelé, hogy megdőljön Fricz Tamás politológus megállapítása, miszerint Magyarország következmények nélküli ország.
Szó sincs arról persze, hogy a közvélemény „vérszomjának” kielégítése érdekében mindenképpen fel kell mutatni valakinek a fejét, azonban mégiscsak nyolc ember halálát okozó környezeti katasztrófáról van szó, és az eddigi ismeretek alapján úgy tűnik, hogy a szerencsétlenségért nem természeti tényezők, hanem a cég tehető felelőssé - írja a lap. Szerinte indokoltak azok az elővigyázatossági lépések, amelyekkel elejét lehet venni az esetleges felelősök menekülésének, ugyanakkor a továbbiakban a szakértőkre, majd az igazságszolgáltatásra kell bízni, hogy megállapítsák, személy szerint kit és milyen mértékben terhel felelősség a katasztrófáért.
Mindenesetre a magyar hatóságok lépéséből van mit tanulnia Bukarestnek is - fűzi tovább gondolatmenetét a cikk írója, emlékeztetve, hogy a tíz évvel ezelőtti nagybányai ciánszennyezést okozó Aurul vállalat tulajdonosait a mai napig senki sem vonta felelősségre. Sem a cég vezetői, sem a román állam nem kártalanította a baleset kárvallottjait. "Sőt érezhető volt az erőfeszítés mind az akkori kormány, mind a sajtó részéről, hogy nemzeti kérdést fabrikáljanak az ügyből, és azt a látszatot keltsék, mintha Magyarország csupán merő rosszindulatból, a tényeket elferdítve követelne kártérítést Bukaresttől, azzal a céllal, hogy befeketítse Romániát a világ közvéleménye előtt" - írja a szerző.
A Krónika cikkírója ugyanezt az igyekezetet tapasztalja most is, elsősorban a bukaresti sajtó részéről, amely - mint fogalmaz - "szinte egyöntetűen kárörvendő, rosszindulatú cikkekben foglalkozik a magyarországi vörösiszap-katasztrófával". Az írások mondanivalója nagyjából az, hogy lám-lám, miközben Budapest eddig ujjal mutogatott Bukarestre, a magyar hatóságok sem tudják kordában tartani a "saját" szennyező forrásaikat. "Szerencsére a sajtóetika mélypontjára süllyedt károgó kórushoz ezúttal a kormány nem csatlakozott – ebben vélhetően a (magyar nemzetiségű) környezetvédelmi miniszter személyének is szerepe van – , és a magyar hatóságok reakciója is véget vethet a hisztériakeltésnek" - olvasható a cikkben.
A mértékadó román lapok az elmúlt napokban mindenesetre alapvetően mérsékelten kezelték a témát, amennyiben nem fogalmaztak meg közvetlen bírálatot a magyar hatóságokkal szemben. Az Adevarul múlt pénteki száma közölt félig-meddig magyarázó cikket a témáról, összevetve a tíz évvel ezelőtti nagybányai szennyezést a mostani iszapömléssel. Az akkori írás címe kétségtelenül szarkasztikusra sikeredett": Románia-Magyarország: 1-1 a balesetokozásban.
A továbbiakban azonban a lap arról írt, hogy a két katasztrófa nem hasonlítható egymáshoz, mivel a nagybányai szennyezés nem járt emberi áldozatokkal, a mostani magyarországi katasztrófa viszont igen. Szakértőkre hivatkozva azt is írta a lap, hogy a mostani katasztrófa révén kiszabadult nehézfémek sokkal tovább maradnak a vizekben, mint a náluk gyorsabban eloszló cián.
A román napilapok amúgy tárgyilagosan közölték a hivatalos közleményeknek - akárcsak Borbély László környezetvédelmi miniszter nyilatkozatainak - megnyugtató tartalmát, de igyekeztek szembesíteni ezekkel a romániai Duna-szakaszon lehetséges károsodás várható mértékét illető óvatosabb, borúlátóbb megnyilatkozásokat is.
MTI
