A PwC Magyarország ma publikálta éves vezérigazgatói felmérését, amelyben a következő 12 hónapra vonatkozó várakozásaikról számoltak be a topmenedzserek. A cégek működését alakító tényezők között politikai és gazdasági természetűek egyaránt vannak.
Egyvalamiről azonban nem tett említést a felmérés alapján készített jelentés. Mégpedig arról, hogy az Európában zajló menekültválság hatásait hogyan látják a vállalatvezetők. Ezt a kérdést direktben nem tették fel a találkozók alkalmával a PwC munkatársai, de ettől még a megkérdezettek szóba hozhatták volna, amennyiben úgy érzik, valós hatása van a közel-kelet és dél felől több hullámban érkező menekültáradatnak a cégük működési környezetére.
Csakhogy ezt a folyamatot nem sorolták a kockázatok közé a menedzserek. S hogy mi ennek az oka? A PwC Magyarország tájékoztatóján az ügyvezető igazgató, Nick Kós portálunk érdeklődésére úgy vélekedett, hogy ezzel a helyzettel az egyes országoknak maguknak kell szembenézniük. A németek például a munkaerőpiaci lehetőségek bővülését látják a menekültek érkezésében. Egyedi válaszok születnek, de a cégvezetők önmagában a menekülthelyzetet nem kezelik úgy, mint ami hatással van a cég életére.
Az ügyvezető által elmondottak alapján tehát azt a következtetést lehet levonni, hogy a menekülthullám - az aggodalmakkal szemben - nem borította fel az európai munkaerőpiacot, nem befolyásolta érdemben a vállalatok üzemszerű működését. Ennek több oka lehet - például a nyelvi korlátok miatt nehezebb a belépésük a munkaerőpiacra, illetve adott esetben a megfelelő képzettség hiánya is gátolja a munkavállalást - de egy biztos: nagy számban biztos nem szorulnak ki a foglalkoztatásból az európai lakosok a menekültek miatt. Ha így lenne, azt a cégvezetők bizonyára érzékelnék, és meg is említenék a felmérésekben.
Hazánkban nagy azok aránya, akik szerint nincs válasz a legszegényebbek és a leggazdagabbak közti űr csökkentésére, illetve többségben vannak azok, akik a méltányos és korrekt globális adózási rendszert is hiányolják - hívja fel a figyelmet a PwC. Míg világszerte a topmenedzserek bő fele úgy látja, hogy a globalizáció csökkentette a gazdagok és a szegények közötti szakadékot, addig nálunk ez az arány mindössze egyharmados. Kétségtelen, a globalizációhoz gyakran kötődnek visszás jelenségek, feltűnhet előttünk éhbérért dolgoztatott, kizsákmányolt emberek képe, ám a számok mégsem igazolják, hogy a globalizáció ezen a területen összességében káros lett volna, sőt.
mfor.hu
