Ugyanakkor nem lehet eltekinteni - még a piackonform szabályozás érdekében sem - a munkavállalók helyzetének javításától, jogos érdekeinek védelmétől, amely egy modern (piac)gazdasági berendezkedésben alapvető fontosságú.
Az első célnak való megfelelés igénye "vitte vissza" (közelítette) a felelősség szabályozását a XX. század eleji szabályozás felé, ami azt jelenti, hogy újból "magánjogiasodik" ez a jogintézmény. Tehát ismét előtérbe kerül a munkaszerződés és a kollektív szerződés szerepe - mint a szerződéses magánjogi kapcsolatban álló felek jogot alakító akaratának megnyilvánulása. Megszűnt a büntetőjogias szemlélet. Ugyanakkor viszont a munkavállalók érdekeit védi az a tény, hogy a fegyelmi felelősség intézményének és a (felelősséget tisztázni hivatott) fegyelmi eljárás szabályozásának jogszabályi keretei és biztosítékai vannak. A munkaügyi bíróságok rendszerével pedig megnyílt az út a munkavállalói jogorvoslat felé is, azaz "házon belül" nem okvetlen válik végérvényessé az ügy.
Továbbmenve a munkaügyi bíróságok most már nem csupán formális kontrollt gyakorolnak (azaz a belső fegyelmi szabályzatok betartásának bizonytalan őrei), hanem "tartalmi" kontrollt is folytatnak. (Itt megjegyezhetjük, hogy a XX. század első felére jellemző szabályozással nem az volt a baj, hogy "magánjogias" volt, hanem az, hogy nem volt biztosítva (az alá- fölérendeltségi viszonyban) a munkavállaló helyzete (az esetleges munkáltatói önkénnyel vagy erőfölénnyel szemben).
Talán ezek után már világossá vált, hogy miért volt szükség a bevezető elméleti fejtegetésekre a fogalmakat és a szabályozások jellegét illetően. A következő számban - az előzetes megfontolások lezárása után - áttérünk a fegyelmi vétség elemzésére.
Kapcsolódó anyag:
A munkavállaló fegyelmi vétsége
Fegyelmi felelősség a munkavállalóknál
A munkáltató és a munkavállaló feladataik, munkájuk során egymásra vannak utalva. Egy ilyen szoros együttműködés során azonban elkerülhetetlenek a súrlódások, összeütközések, melynek során a felek, esetünkben a munkavállaló olyan magatartást tanúsít, mely ezt a bizalmi viszonyt megrontja. Elképzelhető, hogy ez a munkavállalói magatartás olyan szintre jut, amikor már jogilag is értékelhetővé válik. Ekkortól beszélhetünk a munkaviszonyhoz - mint a szerződés jogintézményéhez - hozzátartozó felelősség jogintézményéről.
