A tanácsadócég által készített jelentés a piaci tapasztalataira hivatkozva ismerteti: a régióban a magyarországi társaságok érzik leginkább úgy, hogy kevés információval rendelkeznek az uniós szabályozásokról, illetve jellemző, hogy a meglévő információkat sem használják fe
A KPMG szerint a régióban mindössze a társaságok fele kezdte meg a felkészülést a csatlakozásra. A társaság úgy tapasztalja, keveset tudnak a magyarországi cégek az EU gazdaságjogi gyakorlatáról. Bár az EU kötelező érvényű irányelveket fogalmaz meg, a tagállamok maguk dönthetik el, milyen formában és módszerrel építik be ezeket saját jogrendjükbe.
A tanácsadó cég szerint az egységes piaci jogszabályokat várhatóan csak ez év végén hozza meg a parlament, így a cégeknek rövid idő alatt kell alkalmazniuk a joganyagot: csak néhány hónapjuk lesz az új szabályrendszer megismerésére, a szükséges informatikai, adminisztrációs átállásra, az új statisztikai és jelentésszolgálati rendszerek alkalmazására.
Jelentős változásokat hoz a csatlakozás a kereskedelmi kapcsolatrendszerekben: a csatlakozással érvényüket vesztik a jelenlegi szabadkereskedelmi egyezmények. Így új, unión kívüli szabadkereskedelmi partnerei lesznek Magyarországnak, például Svájc, Izrael, Mexikó, Dél-Afrika.
A KPMG szerint a magyar termékek védelme várhatóan kisebb lesz, és nagyobb versenyre kell számítani, különösen az Egyesült Államok piacán, ahol a magyar termékeknek ugyanolyan feltételek mellett kell majd versenyezniük például a német vagy francia árukkal.
Felkészületlenség és információhiány
A magyarországi cégek többsége keveset tud az európai uniós csatlakozás okozta változásokról és a várható feladatokról - állapítja meg a KPMG Hungária Kft.
