A második félévtől érvényben lévő szabályozás szerint a nyilvános részvénytársaságoknak háromtagú auditbizottságokat kell létrehozniuk az igazgatótanács független tagjaiból. A testület feladatai közé tatozik, hogy véleményezze a számviteli törvény szerinti beszámolókat, javaslatot tegyen a könyvvizsgáló személyére és díjazására, tartsa a kapcsolatot a könyvvizsgálóval, figyelemmel kísérje az pénzügyi beszámolási rendszert és javaslatot tegyen mindezekkel kapcsolatban.
Az új gt. élesen elkülöníti a zártkörűen működő társaságokat (zrt.) a nyilvános részvénytársaságoktól (nyrt.). A változások értelmében a konszernszabályoknál módosulnak azok az előírások, melyek alapján az 50 százalékos és a 75 százalékos küszöb átlépése után a befolyásszerzőnek meg kellett vásárolnia a neki felajánlott kisebbségi paketteket. Ezentúl ez a nyilvános cégekre nem vonatkozik, ott csak a tőkepiaci törvényben előírt 33 százalékos (vagy ha nincs más 10 százaléknál nagyobb tulajdonos, akkor 25 százalékos) határ átlépésekor kell ajánlatot tenni. A zrt.-knél a 75 százalékos küszöb átlépésekor kell megvenni a felajánlott részvényeket.
A kisebbségi jogok is jelentősen megváltoztak, az új törvény kisebb tulajdonhányaddal is beleszólást enged a nyrt.-k életébe. A nyilvános cégeknél már egy százalékos tulajdonnal is lehet kezdeményezni valamely kérdés felvételét a közgyűlés napirendi pontjai közé. Az egyéb kisebbségi jogokat ezenkívül már 5 százalékos tulajdonrésztől lehet gyakorolni szemben az eddigi 10 százalékossal. A jövőben már 5 százalékos befolyással is kezdeményezhető rendkívüli közgyűlés összehívása - írja a Napi Gazdaság.
Felügyelőbizottságok helyett auditbizottságok jönnek
Megszűnhet számos tőzsdei cégnél a felügyelőbizottság. A július elsején életbe lépő új, gazdasági társaságokról szóló törvény (gt.) ugyanis lehetővé teszi ezt nyilvános társaságok esetében. Ebben az esetben a cég működésének felügyeletét ellátó szerv feladatait az igazgatóság láthatja el, mely tesületet igazgatótanácsnak hívnak majd – írja a Napi Gazdaság.
