A kelet-európai térségben - ahol a bankok nyolcvan százaléka külföldiek kezében van -, a magyar OTP ritkaságnak számít: agresszív terjeszkedésével jelenleg kilenc országban van jelen, (csak idén hat bankot vásárolt fel Montenegróban, Ukrajnában, Oroszországban és Szerbiában), vagyonát és bevételeit tekintve a régió hetedik legnagyobb bankjának számít - emlékeztet az angol nyelvű párizsi újság.
Bár Csányi Sándor elnök-vezérigazgató szerint az OTP nyolc éven belül Európa legnagyobb bankjai közé tartozhat, a pénzintézet növekedésének következményein kívül, a bank eddigi kiváló teljesítményének folytatásához (húsz százalékos emelkedés a tavalyi nettó nyereségben) a legfőbb kockázatot egyrészt az jelenti, hogy a pénzintézet - amely a magyarországi betétállomány 25 százalékát birtokolja - erősen függ a magas költségvetési hiánnyal küszködő gazdaság állapotától. Tavaly a profit 11,5 százaléka származott külföldről, ez jövőre várhatóan 17, hosszú távon pedig 25 százalék lesz - mutat rá az elemző.
Véleménye szerint ugyanakkor a magyarok maguk is növelik a kockázatot: a jelzálogra felvett lakossági hitelek harminc százaléka devizahitel; svájci frankban vagy euróban, az idei új jelzálog-hiteleknek pedig már a kétharmadát vették fel devizában. Csányi a lap szerint nem aggódik a makrogazdasági folyamatok miatt és úgy ítéli meg, hogy Magyarország két éven belül túljut a nehézségeken.
A lap által megkérdezett elemzők szerint a magyar gazdaság lassulása miatt az OTP bevételeinek lassúbb növekedése várható jövőre annál, mint amit a menedzsment tervez , azaz 13 százalék körül alakulhat 20 százalék helyett. Az IHT szerint a banknak a másik fő kockázatot a magába Csányiba vetett bizalom, a rá való hagyatkozás jelenti. Az egykori pénzügyminisztériumi alkalmazott 1992-ben vette át egy nem túl hatékony állami bank irányítását. A külföldi befektetők annyira bíznak benne, hogy az OTP részvényeinek 75 százalékát birtokolják. Többek között az orosz Medget Rahimkulov, aki egy másik magyar bankban többségi tulajdonos, s aki az OTP-ben 5,3 százalékos részesedést szerzett.
"Manapság háromhetente teszik fel nekem a kérdést, hogy meg tartjuk-e a függetlenségünket vagy hogy nem szeretnék-e partnert magunknak. Mindig azt válaszolom, hogy jobban szeretek terjeszkedni, mint szerzemény lenni" - mondta Csányi Sándor a lapnak.
