A munkáltatók jó része nem érvényesítette a 3-5 százalékos keresetfejlesztést az első félévben – mondta el Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke egy csütörtöki sajtótájékoztatón. Azok a munkavállalók, akiknek a nettó keresete 4 százalékkal nőtt, a 4,5 százalékos infláció mellett 0,5 százalékos reálkereset-csökkenéssel számolhattak. Ugyanakkor akik nem kapnak béremelést, 4 százalékos reálkereset-csökkenést fognak elkönyvelni, ráadásul ez az a réteg, amelyet az öt százalékos áfaemelés leginkább sújt.
Az érdekképviselők szerint sok olyan cégnél sem történt fizetésemelés, amelyeket nem érint a válság. Példaként említették a kiskereskedelmi élelmiszerláncokat, amelyek – mint jelezték – jellemzően több száz áruház nyitását tervezik, hogy megerősödve jöjjenek ki a válságból, béremelésre esetükben mégsem futja.
Hangsúlyozták: a fizikai dolgozók kereseti helyzete, reálkereseti pozíciója ebben az évben különösen veszélyben van. Azokban az ágazatokban, amelyeket a válság különösen sújt (például gyártás, vegyipar), akár 20-30 százalékos fizetéscsökkenés is előfordul főként a munkaidőcsökkentés miatt.
Nem mutatják az összes munkanélkülit a statisztikák
A KSH adatai alapján a 15-64 éves foglalkoztatottak létszáma 2009. első negyedévében 81 ezer fővel maradt el az egy évvel korábbi adattól. A Foglalkoztatási Hivatal szerint viszont csak a férfiak körében 78 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma.
Az MSZOSZ szerint ez utóbbi adat tekinthetőbb pontosabbnak, mivel a bejegyzett nyilvántartást veszik figyelembe. Felhívták arra is a figyelmet, hogy jelentős azoknak a száma, akik meg sem jelennek a rendszerben, mégis munka nélkül vannak.
Az érdekképviselők aggályosnak tartják, hogy az atipikus formák hazánkban elsősorban nem a foglalkoztatás bővítését szolgálják, hanem a tipikus munkaformákat váltják fel, ami szintén a dolgozók jövedelmének csökkenéséhez vezet. Pataky Péter úgy véli, a válság megmutatta azt is, hogy milyen kiszolgáltatottak a határozott idővel és munkaerőkölcsönzéssel foglalkoztatottak, hiszen első körben ezektől az emberektől váltak meg a cégek. Elsősorban az elektronikai, feldolgozó- és élelmiszeriparra jellemző az ilyen foglalkoztatás, ráadásul a statisztikák jelentős részében ezek az emberek meg sem jelennek – tette hozzá.
"Túl későn reagált a kormány"
A kormány válsággal kapcsolatos lépéseiről elmondták: a mai gazdasági helyzetben rendkívül fontos az időtényező, és a kabinet késlekedve hozta meg a döntéseit, illetve indította el a programokat. Aggályosnak tartják, az Országos Közalapítvány pályázatának (amelynek kerete néhány hét alatt lemerült) nyertesei még mindig nem jutottak a pénzükhöz. A Regionális Munkaügyi Központok munkahelymegtartó pályázata szintén akadozva működik – tették hozzá.
Elmondták azt is, hogy a kormány korábban bejelentett gazdaságélénkítő csomagjának sem látják az eredményét. Az 1800 milliárdos építőipari csomagnak a vállalkozások még a nyomát sem érzik.
Szerintük a kabinet lépései jó irányúak, de nem elegendőek és nem hatékonyak, márpedig ez utóbbi nem pénzkérdés. Hozzáfűzték: a válságkezelés abban mutatkozik meg, hogy megmaradnak-e a munkahelyek, márpedig ilyen irányú pozitív lépéseket nem tapasztalnak a kormányzat és a munkáltatók részéről. Szerintük a tulajdonosoknak, a tőkének is aktívabban kellene részt vennie a válságkezelésben, akár saját kockázatuk terhére is. Ehhez hozzátartozik az is, hogy ne feltétlenül a könnyebb ellenállást válasszák, vagyis azt, hogy csökkentik a dolgozóik létszámát.
KZ
