Meglepően negatívan értékelik a magyar gazdaság helyzetét a legnagyobb hazai cégek vezetői. Vadas László, a Central Europen Intelligence (CEMI) tanácsadó cég partnere szerint ez az egyik legfőbb tanulsága annak az elemzésnek, amelyet 52 magyar nagyvállalat felsővezetőjének megkérdezésével készítettek.
A tűzoltás nem elég
A tanulmány szerint a cégvezetők a válság hazai megjelenését és mélységét három okra, a globális pénzügyi krízisre, a magyar gazdaság strukturális problémáira és a 2008 őszi belpolitikai bizonytalanságra vezetik vissza. A megkérdezett főnökök már a kezdetektől fogva hiányolták a kormány határozott, gyors válaszlépéseit - véleményük szerint a 2009 nyarán bevezetett válságkezelő intézkedések is csupán "tűzoltásnak" tekinthetők, a strukturális problémákat továbbra sem sikerült megoldani.
A múlt és a jelen mellett a jövőt is meglehetősen pesszimistán ítélik meg a hazai nagyfőnökök. Szerintük gazdaságunk gyors fellendülése nem valószínű, és az ország még 2010-ben is nehézségekkel küzd majd, GDP-nk pedig még jövőre is csökkenni fog.
Úgy vélik, az ország növekedési kilátásainak javítása érdekében elengedhetetlen, hogy ciklusokon átívelő, hosszú távú gazdaságfejlesztési koncepció jöjjön létre, a mindenkori kormány hajtsa végre a régóta halogatott strukturális reformokat és fokozatosan építse le a versenytorzító állami beavatkozásokat.
Elhalasztott beruházások
A felmérés arra is választ keresett, milyen lépésekkel próbálták semlegesíteni a hazai cégek a krízis negatív hatásait. Az eredmény szerint 15 százalékuk teljes mértékben, 42 százalékuk részlegesen átszervezte működését, nyolcvan százalékuk alkalmazott likviditásjavító intézkedéseket, 35 százalékuk pedig elhalasztotta beruházásait.
A beszerzési költségek mérséklésének legnépszerűbb módja az árcsökkentés volt; emellett sokan "megritkították" kis beszállítóikat, és inkább a stratégiai partnerekkel fűzték szorosabbra a kapcsolatot.
"A lényeg, hogy működjünk"
Az elemzés tanulságos eredménye az is, hogy míg a krízis előtt az árat és a minőséget tartották a cégek a legfontosabb versenytényezőnek, addig mára az ár a második, a minőség pedig az utolsó (!) helyre szorult. Jelenleg a működés finanszírozásának képességét tekintik a legfontosabbnak a cégvezetők – meglátásuk szerint "akinek vannak tartalékai, az versenyelőnyben van, mert a fizetési határidők módosításával előnyt lehet elérni a vevőknél és a szállítóknál."
Az 52 válaszadó nagyvállalat piaci súlyát jelzi, hogy éves árbevételük 3904 milliárd forint, ami a hazai GDP 14 százalékának felel meg.
W. B.
Menedzsment Fórum
