Julia Gillard hangsúlyozta: minden állam maga választja meg, hogy miként fedezi energiaszükségletét, Ausztrália pedig továbbra is exportálja az atomerőművek üzemanyagaként használt ércet. A földrésznyi országban található a világ teljes kitermelhető uránkészletének 40 százaléka. A globális exportból Ausztrália részesedése 20 százalék.
A kivitelt szigorúan szabályozzák, az anyagot kizárólag békés célra lehet felhasználni. A canberrai kormány ragaszkodik például ahhoz, hogy a vásárlók sorába belépni kívánó India előbb csatlakozzon az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló úgynevezett atomsorompó-szerződéshez.
Az ausztrál uránbányászat reprezentatív szervezete (Austral Uranium Industry - AUI) szerint évente nagyjából 10 ezer tonna uránt exportálnak az országból. Középtávon ez a mennyiség 14 ezer tonnára nőhet.
Michael Angwin, a szervezet vezetője a Hszinhua kínai hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélte: a japán válság valószínűleg nem érinti az ágazatot, az urán iránti kereslet a fukusimai erőműnél történt események ellenére a következő időszakban is világszerte növekedik majd. Japán esetében is a kereslet bővülésére lehet számítani - hangsúlyozta Angwin. Mint elmondta, pénteken megbeszéléseket folytatott japán illetékesekkel, akik arról tájékoztatták, hogy újabb reaktorok építését tervezik. A szakember kiemelte: a Japánban lévő 55 reaktor közül 45 zavartalanul működik, és valószínűleg a leállított 10 reaktorban is újra beindul majd az energiatermelés.
Maga Ausztrália egyébként nem alkalmazza a nukleáris technológiát, az országban egy atomerőmű sem működik. Az energiaigényt elsősorban széntüzelésű erőművekkel fedezik.
MTI
