"Kiss, we love that name” - ez a beszólás volt a legizgalmasabb megnyilatkozása Matt Sikes-nak, a Starbucks európai, közel- keleti és afrikai régió pénzügyi igazgatójának a kávézólánc keddi bemutatkozó sajtótájékoztatóján. Kiss Boglárka, az első magyarországi Starbucks ügyvezetője vette a lapot, és csak mosolygott a csókos szóviccen, a tolmács viszont inkább félrenézett, és szemérmesen melléfordított.
Két éves késés = minden a tervek szerint
Ettől az intermezzótól eltekintve az amerikai cég szép számban felsorakozott vezetői nem igazán hozták lázba a közönséget - miközben szorgalmasan puffogtatták a már megszokott pr-frázisokat, a gazdasági szempontból lényeges infókkal teljes egészében adósak maradtak.
Például az mfor.hu azon kérdésére, mekkora éves bevételt és vendégszámot vár a vezetőség a szerdán nyílt egységtől, Vladan Armus, a cég régiós márkavezetője hosszú tirádába kezdett arról, hogy bizony törődni kell minden egyes vevővel - konkrétumot azonban "elfelejtett" közölni.
Nem volt sokkal beszédesebb a vezetőség a Napi Gazdaság munkatársának azon kérdésével kapcsolatban sem, mikor és hol gründolhatnak újabb kávézókat hazánkban. "Mindig lépésről lépésre, egyesével nyitunk új egységet. Magyarországon még nagy lehetőségek vannak, de újabb bejelenteni valónk egyelőre nincs” - mondta Drew O’Malley, az üzemeltetésbe besegítő AmRest Coffee közép- és kelet-európai operatív igazgatója.
A kolléga tényeken alapuló felvetésére, miért késett a magyar piaci megjelenés a korábbi tervekhez képest legalább két évet, pedig az a megmosolyogtató válasz érkezett, hogy alaposan fel kellett készülni a nyitásra, és "amúgy minden az ütemterv szerint haladt”.
Helló, Bukarest!
Szintén nem volt túl meggyőző a felelet azon kérdésre, miért éppen az egyik legnagyobb pesti pláza földszintjét, nem pedig a hangulatos belvárosi utcákat találta a legmegfelelőbb helynek a letelepedésre a Budapest kávéházi kultúrája előtt kalapját amúgy hevesen emelgető cég. "Azt akartuk, hogy egy eleven, sok ember által látogatott, kellemes környezetben legyen a kávézó, és ebből a szempontból a Westend megfelelő hely” - magyarázta Drew O’Malley. (Az ügyvezetőnek azért ajánlanánk egy rövid sétát a pláza közvetlen környezetében, mondjuk a csövesektől hemzsegő Nyugati téren vagy a nappal is sötét arcokkal terhelt aluljáróban - a szerk.)
Az már csak hab volt a tortán, amikor Matt Sikes köszöntőjében kifejezte abbéli örömét, hogy végre üzletet nyithatnak Bukarestben. Bár a vezető azonnal észlelte a bajt, és Budapestre pontosított, reméljük, valóban csak nyelvbotlásról, esetleg figyelemfelkeltésnek szánt viccről volt szó - más verzióra gondolni sem merünk.
A Starbucks egyébként 26 alkalmazottal startolt itthon, akiket mintegy 700 jelentkezőből válogatott ki. A cég sokat fektet saját képzésbe - mezei dolgozóit itthon trenírozta három hétig, Kiss Boglárkát Lengyelországba, Szász Edit területi vezetőt pedig a cég bölcsőjének számító Seattle-be küldte több hónapos agytágításra.
A budapesti egység a Starbucks teljes kínálatával, többek között latin-amerikai, afrikai és ázsiai farmokról származó babkávéból készült italokkal bombázza a vevőket, emellett magyaros termékekkel is előrukkol - van például kolbászos és Pick-szalámis szendvics is.
Konkurensekből nincs hiány
Hogy sikerül-e ezzel elcsábítani a magyarokat, az egyelőre kérdéseses - annyi valószínűsíthető, hogy a Starbucks inkább a már jelenlévő multiktól, semmint a hagyományos budapesti kávézóktól halászhat el vevőket. Erre utalt Vladan Armus is, aki az mfor.hu kérdésére a Coffeeheavent és a Costa Coffeet említette a legnagyobb konkurensek között.
Az angol Coffeeheaven még 2007-ben debütált Budapesten, ahol jelenleg négy kávézót működtet, a Costa Coffee pedig a közelmúltban nyitotta meg eddigi legnagyobb, 300 négyzetméteres kávézóját a Starbucks szomszédságában, az Eiffel téren. Emellett nem szabad megfeledkezni olyan versenytársakról sem, mint a California Coffee Company, a Coffeeshop vagy éppen a McCafé - utóbbi már 33 egységet üzemeltet országszerte.
Van, aki kivonult
Persze azért a magyar piacon is meg lehet bukni - így járt például a Gloria Jean's Coffees, amely 2009-ben bezárta mindhárom budapesti üzletét, és kisomfordált az országból. Annak érdekében, hogy a Starbucks elkerülje ezt a sorsot, a jó kávé mellett - véleményünk szerint - több szerénységre és kevesebb parasztvakításra lenne szükség.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum