Gyökeres változások előtt a vámrendszer

Az EU költségvetésének 30 százaléka származik a tagállamok áfa-alapú befizetéseiből, míg a vámbevétel csak 14 százalékot tesz ki. A statisztikai nyilvántartási rendszert egyebek közt éppen azért vezették be, hogy az unió ellenőrizhesse az áfa-alapú befizetéseket, követni tudja a tagállamok közötti áruforgalmat és a fogyasztás helyén történő adózást.

Intrastat dokumentumot kell abban az esetben is kitölteniük a kereskedőknek, ha két tagállam között zajlik a tranzakció. Ezek az adatok egy brüsszeli adatbázisban futnak össze. Ettől elválik az áfa-bevallás, de ebben az esetben is van összesítő jelentési kötelezettség, ami részben kedvezőbb helyzetet teremthet a gazdálkodók számára. A vámeljárásnál kivetett áfát ugyanis eddig azonnal be kellett fizetni és csak később lehetett visszaigényelni az APEH-től. Az önbevallásos rendszer esetében - ha a befizetendő adó és a visszaigényelhető összeg értéke megegyezik - nem kell befizetni az adót.

Az intrastat dokumentumok Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatalhoz (KSH) kerülnek. A KSH és az APEH megállapodása alapján kontrollálják az adatokat.

A jövedéki termékek mozgásának eljárási szabálya gyakorlatilag megegyezik a vámeljárással: a vámeljárásnál a vámokmány kíséri az árut, a jövedéki termékek kereskedelmében pedig az úgynevezett termékkísérő-okmány. A csatlakozás után a tagállamok között adózottan, vagy adózatlanul lehet jövedéki árut eladni. Adózott értékesítés esetében ahhoz, hogy az eladó vissza tudja igényelni az adót, meg kell érkeztetni az árut, be kell fizetni a jövedéki adót, és ezeket jelenteni kell az eladónak. Az eladó majd ezen dokumentumok alapján tudja visszaigényelni az eladó országában megfizetett jövedéki adót. A folyamat lebonyolítására adóképviselői rendszert hoztak létre. Ha a gazdálkodók adózatlanul értékesítik a jövedéki árut, biztosítékot kell nyújtaniuk a szállítás idejére, amit a termék megérkezésekor lehet felszabadítani.