A szolgáltatókkal együttműködésben kialakítottuk az új frekvenciadíjrendeletet, mely április elsején hatályba lépett - jelentette be hétfőn Szalai Annamária, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke. Az új szabályozás a várakozások szerint beruházásokra ösztönzi majd a szektor szereplőit, így a ritkábban lakott területeken is megéri majd szolgáltatni.
Nem lesz kevesebb, de legalább több sem
"A korábbi díjrendelet elavult volt, semmilyen ösztönzést nem adott arra, hogy a cégek a ritkábban lakott területeken is építkezzenek. Az új sávos rendszerben a cégek fix díjat fognak fizetni, nem pedig bázisállomásonként kerül majd pénzbe a szolgáltatás, ezzel számukra is kiszámíthatóbb lesz az új rendszer" - emelte ki Szalai Annamária.
A fentiek mellett komoly motivációt jelenthet a cégek számára, hogy az újonnan elnyert sávok esetében akár 50 százalékos kedvezményt is kaphatnak a díjból négy éven keresztül. "A régi díjrendszer elsősorban a beszédalapú szolgáltatásokhoz illeszkedett, az új szabályozás azonban technológiasemleges, a szolgáltatók dönthetik el, milyen szolgáltatást nyújtanak" - emelte ki az NMHH elnöke.
"Az új rendeletnek köszönhetően a frekvenciadíjak csak kismértékben csökkennek, de legalább a további emelkedés megáll" - világított rá a szolgáltató szempontjából Marhart Pál, a Vodafone vezérigazgató-helyettese. A szakember szerint ez azért fontos, mert a magyar frekvenciadíj az uniós átlag mintegy duplája már jelenleg is.
A minsztériumra várnak
"Az iparág átalakításához további lépésekre van szükség, például az uniós GSM-irányelv implementációjára, ami lehetővé teszi, hogy a szabad 900 megahertzes frekvenciát megpályáztassuk" - hangsúlyozta Mátrai Gábor, az NMHH elnökhelyettese. Ezek a kérdések azonban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartoznak, így most a hatóság is a döntésre vár.
"Mi fel vagyunk készülve a frekvanciák megpályáztatására, az egész szektor számára az lenne a kívánatos, ha ez még ebben a félévben megtörténhetne" - emelte ki Mártai Gábor. Hozzátette, hogy az uniós szabályozás átültetésében a hatóság szakemberei is részt vettek, szorgalmazták például, hogy a modernebb LTE-technológia is belekerüljön a törvénybe.
"A jelenleg szabadon álló 900 megahertzes frekvencia a tavalyi év végéig katonai célokat szolgált, most fontos lenne, hogy a polgári területen is hasznosítani tudjuk. Annak érdekében, hogy a mobilitás és az interaktivitás elterjedhessen, leltárat kell készíteni a rendelkezésre álló erőforrásokról a szolgáltatók bevonásával" - tette hozzá Mátrai Gábor.
A cégek új beruházásokat ígérnek
"Nagyon vártuk ezt az új rendeletet, pozitív feleményként tekintnk rá" - emelte ki a sajtótájékoztatón Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója. Szerinte a díjstruktúra a lehető legjobb irányba indult el, hiszen ösztönzi a cégeket arra, hogy új bruházásokat hajtsanak végre. "A telekom-szektor most vízválasztó előtt áll, a következő években fontos fejlesztések várhatók, ezért fontos, hogy együtt tudjunk működni a hatósággal" - tette hozzá.
Mattheisen szerint az ő szempontjukból az új rendelet lényege, hogy ezentúl nem fizetnek bázisállomásonként, az ennek köszönhető befektetéseket pedig az ügyfelek is észre fogják venni. "Jelenleg mintegy 75 százalékos a mobil szélessáv lefedettsége, de komoly változások előtt áll az ország, hiszen az LTE-technológia a jelenlegi sebesség többszörösét teszi majd lehetővé" - mondta Mattheisen. A szakember szerint az új technológiára való átállás a három szolgáltató esetében összesen százmilliárdos nagyságrendű beruházást eredményez majd.
"Ez az első lépés, ami forradalmasíthatja a magyar telekom-piacot, az új díjképzés a szolgáltatók és a cégek számára is kedvező lehet" - mondta Christopher Laska, a Telenor vezérigazgatója. Hozzátette: ők tavaly jelentették be mobilhálózatuk modernizálását, ami jövőre be is fejeződik, ebből a szempontból megnyugtató számukra a hatóság döntése.
A Telenor szakembere kiemelte, hogy a mobil szélessáv elterjedése több pozitív következménnyel járhat, az internetalapú oktatás és a távmunka elterjedése például lehetővé teszi, hogy az emberek alkalmazkodjanak a munkaerőpiac megváltozó körülményeihez. "Hosszútávon szeretnénk megszüntetni a digitális írástudatlanságot, ezért is üdvözöljük a mostani lépést. A legnagyobb változás a jövőben az lehet, hogy egy egészséges verseny alakulhat ki a szolgáltatók között, aminek köszönhetően Magyarország vonzó befektetési célpont lehet" - emelte ki Laska. A Telenor vezére szerint az LTE-technológiára való átállással a jelenlegi 4-5 megabitről 100 megabitre nőhet a mobil szélessáv sebessége.
Beke Károly
mfor.hu
