A közigazgatási eljárási törvény alapján október 1-től integrált eljárások folytathatók az építési beruházásoknál, ezek esetében csak egy jogorvoslat indítható, így jelentősen felgyorsul az engedélyezés - mondta Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) szakállamtitkára szerdán a kormányszóvivői tájékoztatón.
A szakállamtitkár az MTI kérdésére kifejtette, hogy az Alkotmánybíróság által a múlt héten megsemmisített engedélyezési szabályokat időközben módosította a tárca, így azok csütörtökön már hatályba is lépnek.
Jelenleg egy beruházás engedélyezése úgy történik, hogy az egyes szakhatóságok egymást követően készítik el határozataikat, amelyek ellen egyenként lehet jogorvoslattal élni. A csütörtöktől hatályba lépő változás párhuzamossá teszi az építéshatósági, valamint a szakhatósági engedélyezéseket. Ezek eggyé integrálódnak, és csak egy jogorvoslat indítható a végén.
A második építési gyorsító csomag kapcsán még arról is szólt a szakállamtitkár, hogy októbertől a közbeszerzéseknél vizsgálni kell az ajánlatokban szereplő árakat, az eredményhez pedig legalább három tényezőt - az áron túl a szerződés tartalmát és az ajánlattevő alkalmasságát - is vizsgálni kell. Az irreálisan alacsony áron elvállalt munkák - amelyek végén az alvállalkozók kifizetetlenek maradtak - így szüntethetők meg. Ugyan csak ezt a célt szolgálja a fedezetkezelő meghonosítása is.
Az Alkotmánybíróság múlt héten - jövő nyári hatállyal - megsemmisítette az építési engedélyezést szabályozó miniszteri rendelet általános szabályokat tartalmazó fejezetét. Az indoka az volt, hogy törvény nem hatalmazza fel a minisztereket általános szabályok megalkotására. A második építési gyorsító csomaghoz kapcsolódva a kormány még augusztus végén módosította az építési engedélyezést, így ennek alapján a kifogásolt NFGM rendelet is változott. Vagyis időközben megoldódott az, amit az Alkotmánybíróság kifogásolt - mondta a szakállamtitkár.
MTI/Menedzsment Fórum
