Mennyi jut autópálya-építésre és útfelújításra?
Egyelőre úgy tűnik, hogy az autópálya-építésekre fordított milliárdok átláthatóbbá válnak. A vonatkozó költségvetési soron már szerepel ez a tétel - 210 milliárd forint. Ide azok a sztrádaszakaszok tartoznak, amelyek korábban a program út elnevezést kapták. Leegyszerűsítve ezek azok a szakaszok, amelyeket a büdzsén kívül számolt volna el az állam.
A 2007-es autópálya-építés körébe tartozik az M0-s északi és az M8-as dunaújvárosi híd (amelyek kapásból elviszik a 210 milliárd forint nagy részét), az M35-ös Görbeháza-Debrecen, a M3-as Görbeháza-Nyíregyháza közötti szakasza, a Nyíregyházát elkerülő út, valamint az M7-es Zamárdi-Balatonszárszó, Balatonkeresztúr-Nagykanizsa, Nagykanizsa-Becsehely és Letenye-országhatár közötti szakasza.
Emellett a Nemzeti Autópálya Zrt. és az Állami Autópálya Kezelő hiteleiből az állam 146 milliárd forintot vállal át, és a társaságok az államnak átadják az elkészült sztrádaszakaszokat, kiemelt közútfejlesztési beruházásokat és eszközöket. Ezekre az ügyletekre azért van szükség, mert a társaságok az útépítések finanszírozására felvett hiteleket saját bevételből nem lennének képesek visszafizetni.
Mintegy húszmilliárd forinttal kevesebbet szán a büdzsé a közutak karbantartására, mint az idén, ez az idei keretnek a 81 százaléka. A gazdasági tárca azzal indokolta a kurtítást, hogy "a költségvetés egészének tervezése során itt is érvényesült a szigorú megtakarítási szándék". Kóka János a tegnapi kormányszóvivői sajtótájékoztatón szót ejtett arról, hogy jövőre 107 milliárd forint jut a közutak karbantartására. (Ebbe nem tartozik bele az önkormányzati útfelújítás, így például a budapesti maratoni aszfaltozás jelentős része.)
A 107 milliárd forint azonban nem ajándék az államtól. Csak 74 milliárd forint származik a központi költségvetésből, a többit a matricabevételekből kell biztosítani - ez a tervek szerint jócskán meghaladja majd a harmincmilliárd forintot. Ha a Kóka János által említett 107 milliárd forintot az utolsó fillérig is elköltené az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG), az sem lenne elég sok mindenre.
Az idén összességében még több mint 120 milliárd forintból gazdálkodhatott a társaság, amiből a teljes, 170 ezer kilométer hosszú közúthálózat két százalékát lehet felújítani. Ebben az évben a felújítások döntő része egyébként uniós kötelezettség volt: a közösségen belül ugyanis az utak teherbírását 11,5 tonnában szabták meg, emiatt több ezer kilométeren kell megerősíteni az aszfaltot. A statisztikák szerint az utak 23 százaléka kifejezetten gyenge, tíz százaléka pedig nem megfelelő minőségű.
Jóllehet az UKIG valamivel többől gazdálkodhat jövőre, több munkája is lesz. Már ha valóra válik a Népszabadság feltételezése, hogy a 2007-2013 között hazánkba érkező közlekedéssel kapcsolatos uniós támogatásokért az UKIG felel majd. Ez összesen 1700 milliárd forintot jelent.
Szabó F. Emese
Menedzsment Fórum
