A MÁV Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető 2002-2010. közötti időszak döntéseit vizsgáló bizottsága szerdai ülésén meghallgatta Heinczinger Istvánt, aki 2005 októberétől 2009. novemberéig részt vett a társaság menedzsmentjében különböző tisztségekben, 2006 novembertől vezérigazgatóként.
A MÁV Cargo privatizációjával kapcsolatban Heinczinger István kijelentette: a vasúti árufuvarozás teljes liberalizációja indokolta akkor annak mérlegelését, hogy van-e piaci előnye az MÁV árufuvarozási leányvállalatának a szabaddá vált piaci versenyben a következő időszakban. Szerinte a társaságot jó áron adták el 2007-ben 102,5 milliárd forintért, ezen kívül jelentős fejlesztéseket, foglalkoztatást vállalt a vevő, és bár akkor még nem látszott a 2008-as gazdasági válság kedvezőtlen hatása a vasúti árufuvarozásra, a Rail Cargo Hungaria cégnek 2009-ben 9 milliárd, 2010-ben 8,5 milliárd forint vesztesége volt, és ezt most a tulajdonosnak kell viselnie.
Képviselői kérdésekre válaszolva Heinczinger István elmondta, hogy MÁV Cargo értékesítési folyamatában a jelentkezők minden információt megkaptak, ismerniük kellett a pályahasználati díjat is, már csak azért is, mert ezt az EU-ban minden ország közzéteszi. A MÁV Zrt. korábbi vezérigazgatója hangsúlyozta: a Rail Cargo Hungaria Magyarországon termel értéket, itt fizet adót, magyar munkaerőt foglalkoztat. A vizsgálóbizottság ülésén Heinczinger István kiemelte, hogy szervezeti struktúra váltással a felelősségi, döntési jogkörök egyértelműek lettek, a 2005 év előtti 16 döntési szintet jelentősen lecsökkentették.
Heinczinger István kifejtette azt is, hogy a MÁV adósságspirálba került, és ha 2006-tól ezt nem tudták volna megállítani, akkor működésképtelen lett volna a cég. Az akkori hitelstruktúrában a működéshez szükséges kölcsönök voltak többségben, a 2006 év végi 380 milliárd forint hitelt 2008-ra 250 milliárd forintra vitték le, amelyből 120 milliárdot tett ki az államilag garantált rész.
Vizsgálták azt is, hogy milyen piaci forrást lehet szerezni a modernizációra, és egy 100 milliárd forintos kötvénykibocsátást készítettek elő, de a pénzügyi válság miatt ezt nem lépték meg. Pozitívuma volt az akciónak, hogy a MÁV nemzetközi hitelminősítést kapott, és ez lehetővé tetté később a piaci hitelek kedvezőbb feltételek melletti felvételét - jelezte Henczinger István.
A korábbi MÁV-vezérigazgató beszámolt arról is, hogy felülvizsgálták a MÁV ingatlanhelyzetét, és egyebek között az önálló pályavasút létrehozását akadályozta a pontatlan tulajdoni viszonyok bejegyzése. Elkülönítették a vasúti tevékenységhez nem tartozó, mobilizálható, értékesíthető részeket, amelyből a modernizációhoz szükséges forrásokat lehetett volna előteremteni.
A MÁV Andrássy úti székházára vonatkozó képviselői kérdésre válaszolva Heinczinger István elmondta, hogy a tervek szerint a székházat bevitték volna a forrásbevonást bővítő ingatlan alapba, amely a válság kedvezőtlen hatása miatt végül nem jött létre. Az előkészítés folyamatában szükség volt arra, hogy üressé tegyék az ingatlant. A kiköltözés mellett szólt az is, hogy a székház felújítása nagyon sokba került volna, és holttőkét jelentett - mondta a volt vezérigazgató.
Ugyancsak képviselői kérdésre válaszolva a MÁV Zrt. korábbi vezetője közölte, hogy a céghez történő belépésekor, 2005 októberében felmondták a takarítási szerződéseket, és információi szerint mindenütt közbeszerzést írtak ki ennek a szolgáltatásnak a megvásárlására. A közbeszerzési bizottságnál többször is megtámadták a kiírást, ezért nehezen haladt a folyamat. A takarítási ügyhöz tartozik, hogy 2005 novemberében személyes fenyegetést is kapott a szerződések felmondása miatt, és a Nemzetbiztonsági Hivatalnak jelezte a takarítás körül "zűrzavart" - mondta Heinczinger István.
Göndör István MSZP-s képviselő a vizsgáló bizottsági ülésen elmondta, hogy bírósághoz fordul Spaller Endre KDNP-s képviselő korábbi kijelentései miatt, mert a képviselő összefüggésbe hozta személyét a vasúttakarítási üggyel.
MTI
