Az orosz Szurgutnyeftegazzal hasonló a probléma, mint az OMV-vel volt: véleményünk szerint a Mol szempontjából nincs előnye annak, hogy beléptek a cégbe - modta el Hernádi Zsolt, a cég elnök-vezérigazgatója a Nézőpont Intézet által szervezett "Magyarország 2025" című előadássorozat keddi rendezvényén. Hernádi szerint az orosz céggel ráadásul annyiban más a helyzet, hogyaz OMV-vel legalább voltak közös pontok a két cég működésében, érdekeiben, míg most nehéz lenne ilyeneket találni.
Jót tett az OMV ellenséges felvásárlási kísérlete
"2007-ben mi is sokat tanultunk az OMV ellenséges felvásárlási szándékából - többek között ennek köszönhetjük, hogy most nyugodtan ülhetünk. Azóta olyan változásokat eszközöltünk a cégnél, melyekre amúgy is szükség lett volna, így most jobban működik a Mol, mint két éve" - hangsúlyozta Hernádi.
A jelek szerint most az akkorihoz hasonló változtatásokra készül a Mol a csütörtöki közgyűlésén. Az előterjesztések ugyanis abba az irányba mutatnak, hogy mindent megpróbálnak megtenni az ellen, hogy az oroszok befolyása nőjön a cégben. A legfontosabb tervezett változás, hogy megvonnák a szavazati jogokat azoktól a tulajdonosoktól, melyek nem közlik tulajdonosi struktúrájukat. Márpedig a Szurgutnyeftegaz évek óta az orosz hatóságokkal sem közli, kik a tulajdonosai. Egy orosz gazdasági elemző szerint a cég 37 százalékát maga Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök birtokolja, de ezt Putyin hivatalosan cáfolja.
Korábban Hernádi a parlament külügyi bizottsága előtt már kijelentette: semmiképp nem tekinthető barátinak az oroszok szándéka. Egyelőre előre nem egyeztetett lépésként értékelik a Szurgut tulajdonszerzését, azonban elképzelhető, hogy később ellenségesnek minősítik azt.
Az utóbbi hetekben a magyar és az orosz sajtóban már folyamatos volt az üzengetés a Mol és a Szurgut között. Már arról is lehetett olvasni, hogy az oroszok erőszakkal vennék át a hatalmat a Molban.
A cégvezér szerint jól döntött az állam, mikor eladta részesedését a vállalalatban, mivel ha állami tulajdonrész van egy cégben, akkor csökken a hatékonysága. "Most csak a részvényesek érdekeinek kell megfelelnünk" - tette hozzá. Ugyanakkor azt ő is elismeri, hogy bizonyos állami érdekeket erősen kell képviselni. "Olyan állam kell, amely hagyja működni a gazdaságot, de szükség esetén kőkeményen beavatkozik" - véli Hernádi Zsolt.
Nem véletlen, hogy a magyar nagyvállalatokat támadják
"Közép-Kelet-Európában egyetlen országban sincsenek olyan méretű és hatékonyságú vállalatok, mint Magyarországon a Mol, a Richter vagy az OTP. Éppen ezért nem véletlen, hogy most ezeket támadják" - jelentette ki. Hozzátette: Európában jelenleg a két leghatékonyabban működő finomító a Mol pozsonyi és százhalombattai egysége, és ez nemzetközi szakemberek véleménye. Emellett az OTP egész Európa egyik legnyereségesebb bankja, és a Richter is szép eredményeket tud felmutatni. "Régen ilyen helyzetekben a fizikai kényszer számított, most gazdasági jelenléttel próbálnak hatni a külföldi erők" - tette hozzá a Mol első embere.
Hernádi szerint érdemes elgondolkodni azon, hogy egyes vállalatok miért tudnak jobban működni. "A Molnak is voltak nehéz esztendői a kilencvenes évek elején, tehát nem lehet azt mondani, hogy csak a kedvező örökségnek köszönhetően van most a régió vezető vállalatai között. Ugyanígy ma is vannak rosszul működő olajcégek a régóban" - vélekedik Hernádi Zsolt. Szerinte a különbségek a cégek menedzsmentjében meglévő értékekben keresendők.
Az elnök-vezérigazgató szerint a Molra igenis büszkék lehetünk, ugyanis mostanra sikerült elérni, hogy Magyarország mellett Szlovákiában és Horvátországban is a nemzeti össztermék közel öt-öt százalékát a magyar cég állítja elő. "A Mol jelenleg olyan stratégiai eszközöket birtokol, melyek az ellátásbiztonság szempontjából fontosak. Kelet-Európában minden alternatív gázútvonal esetén ott volt a kezdeményezők között" - hangsúlyozta Hernádi. Ez lényegében azt jelenti, hogy a régióban mára a Mol nem csak, hogy fontos tényező, de a legtöbb kérdésben megkerülhetetlen.
A Mol nem tudja kitermelni a makói gázt
"A 2006-os első ukrán-orosz gázvita esetén még azt hittük, hogy ez a konfliktus minket nem fog érinteni. 2009 januárjáig én sem hittem el, hogy az oroszok ténylegesen elzárhatják a csapot" - mondte előadásában a Mol-vezér. Szerinte hazánknak idén év elején új kockázatokkal kellett szembe néznie: mostantól a gáz több forrásból való beszerzése nem csak takarékossági, hanem biztonsági kérdés is.
Hernádi szerint ugyanakkor azzal tisztában kell lenni, hogy a szénhidrogéneknek jelenleg nincs alternatívájuk, mivel olcsók. Ez nem jelenti azt, hogy később sem lesz, mivel jelenleg is vannak biztató kutatások, melyek egy részében a Mol is részt vesz.
Éppen ezért szerinte a biztonság érdekében össze kell fogniuk a régió országainak, közösen kell megvalósítani olyan beruházásokat, melyek fontosak. Hozzátette: az Európai Unióra nem számíthatunk, mivel a jelek szerint "az Uniót nem a mi problémánk" érdekli.
A makói gázmezővel kapcsolatban Hernádi Zsolt elmondta: harminc éve tudják, hogy ott van a föld alatt a gáz. Eddig nem azért nem termelték ki, mert nem akarták, hanem mert nem tudták. "A Molnak jelenleg nincs olyan technológiája, amellyel több ezer méter mélyről magas nyomású rétegből fel tudnánk hozni a gázt. Ezért volt szükség az amerikai Exxon Mobil bevonására, amely már rendelkezik tapasztalatokkal ezen a téren" - mondta a Mol elnök-vezérigazgatója.
Beke Károly
