Világszerte hiányzik a munkahelyek iránti elkötelezettség a fiatal alkalmazottakból. Legfőképpen a munkahelyi nyomást érzik, ami hosszú távú megtartási és menedzsment problémákat okoz a vállalatok és az országok számára. A munkahelyi nyomás érzékelése a magyar piacon sajátos képet mutat, és világszinten hazánkban az egyik legalacsonyabb a munkavállalók elkötelezettsége - állapította meg a GfK Nemzetközi Alkalmazotti Elkötelezettség 2011 felmérése.
A kutatás megállapítása szerint a munkaerőpiac a kiábrándult 18-29 évesek, és az idősebb, valószínűleg inkább beletörődő társaik között polarizálódik. A tanulmány szerint a 18-29 éveseknek csak 21 százaléka erősen elkötelezett a munkaadója felé, szemben a hatvanas éveikben járók 31 százalékával. Ez a különbség a fiatalabbak és az idősebbek között világszerte több problémát is okoz: megosztott munkahelyek jönnek létre; sértődés alakul ki a generációk között; valamint akadályozza a fiatal, jól képzett tehetségek toborzását, megtartását és motiválását.
Nemzeti szinten az egyes országoknak sokkal súlyosabb problémákkal kell szembenézniük fiatal munkaerejük elkötelezettségi szintjét illetően. Macedóniában, Franciaországban és Törökországban a 18-29 év közötti dolgozók közel egyharmada „erősen elkötelezett” munkáltatója felé. Ez stabil és produktív helyzetet jelent a vállalatok számára.
Azonban az "elkötelezettségi lista" alján lévőknek, Magyarországnak és Csehországnak (6%-6%), valamint Szerbiának és Portugáliának (7%-7%) is nagyon különböző helyzettel kell szembenézniük. A fiatal tehetségek megtartása problémás lehet ezekben az országokban, amikor a gazdaság erősödni fog.
Habár a fiatal alkalmazottak 61 százaléka szerint vannak karrierlehetőségek számukra, sokan úgy gondolják, hogy ezt vagy egy másik munkaadónál, vagy pedig egy másik országban találják meg. Magyarországon ennél pesszimistábbak a fiatalok, mindössze 11 százalékuk érzi úgy, hogy nyitva állnak számukra karrierlehetőségek. Bár a környező országokban a hazainál kedvezőbb a kép, még mindig nem éri el a nemzetközi átlagot. A cseh fiatalok 29 százaléka, míg a lengyelek 48 százaléka látja munkaerőpiaci helyzetét pozitívnak. Nemzetközi szinten minden tíz fiatal alkalmazottból hat aktívan munkát keres, vagy fog a következő hat hónapban. Negyvenegy százalékuk hajlandó kivándorolni, hogy új munkahelyet találjon.
Míg a fiatal munkát keresők száma itthon valamelyest elmarad a nemzetközi átlagtól, (a 18-29 évesek fele szeretne legalább fél éven belül munkahelyet váltani) arányaiban némileg többen lennének hajlandóak (45%) külföldre vándorolni egy jobb munkalehetőség reményében. Csehországban csak minden ötödik, Lengyelországban pedig minden harmadik fiatal lenne kész külföldön munkát vállalni.
mfor.hu
