Az agy fizikai felépítésének tulajdoníthatóan képes eredeti gondolatok generálására. Az agy tervrajza éppúgy, mint az összes többi testrészé, genetikailag meghatározott. De van egy lényeges különbség az agy és a többi szerv között. A nem specifikálható véletlenszerűség, amely minden testszövet mikrostruktúráját jellemzi, a többi szerv működését nem befolyásolja, az agyét azonban igen.
Az agyi idegsejtek közötti milliárdos nagyságrendű kapcsolatok a születéskor az öröklött gének által nincsenek szigorúan, minden részletükben meghatározva. Így azután születéskor az öröklés és a véletlen komponens együtt alakítja az agystruktúrát, amit később az érzékszervi üzenetek szünet nélkül bombáznak, s minden ilyen észlelés, ha egészen jelentéktelen mértékben is, de módosíthatja az agyi információs sztrádákat, illetve a kapcsolódásokat. A külső hatások mellett a belső események, a gondolkozás is alakítja a neutronhálót. Agyunk egyik pillanattól a másikig változik, soha nem ugyanolyan, mint az előzőben volt, következésképpen szüntelenül generál új gondolatokat és viselkedést.
Hogy működik a kreativitás?
Az emberi erőforrás hasznosítása során rendkívül hangsúlyos szerep jut a problémamegoldó képességnek és a kreativitásnak. Bizonyos munkaköröket ma már ne lehet betölteni ezen képességek nélkül. De hogyan alakulnak ki és fejleszthetők ezek a képességek a mai felgyorsult környezetben?
