Hova érdemes menni az EU-ban dolgozni?

1999-ben a legkiegyenlítettebb jövedelemeloszlás Dániában volt, ahol a lakosság legalacsonyabb jövedelmű 10%-a az összes jövedelem 4,9%-ához jutott, a legnagyobb jövedelmű tized pedig 20,6%-ához. Az így számított egyenlőtlenség a két szélső tized között 4,2-szeres volt. Ilyen értelemben a legnagyobb, 10,6-szeres egyenlőtlenséget Portugália adatai mutatták. Ebben az országban az alsó lakossági tizedhez az összjövedelem 2,7%-a, a felsőhöz 28,5%-a került. Általában a nagyobb egyenlőtlenség az alacsonyabb jövedelmi színvonalú országokat jellemzi, de szorosan a három déli ország után találjuk az Egyesült Királyságot is. A skandináv országokban a legmérsékeltebb az egyenlőtlenség.

Magyarország az 1995. évi jövedelemeloszlás alapján az egyenlőtlenség csökkenő mértéke szerint képzett sorban az 5. helyen álló Olaszország és a 6. helyet elfoglaló Írország közé helyezhető.

A népességi ötödök részesedése az összjövedelemből áttekinthetőbb képet ad, bár a különbséget tompítja.

Az előző, 1994-re rendelkezésre álló adatokkal való egybevetés azt mutatja, hogy e viszonylag rövid idő alatt kis elmozdulások történtek a jövedelemeloszlásban, és azok általában néhány tized százalékponttal mérsékelték a különbségeket.

A lakosság fogyasztásában nagyjából a jövedelmekhez hasonló különbségek találhatók, bár ez az összefüggés - számos ok miatt - meglehetősen laza. Az EU 15 tagországának átlagához viszonyítva Luxemburgban az egy főre jutó tényleges fogyasztás 2000-ben 39%-kal, a sorrendben utána következő Ausztriában 11%-kal volt magasabb. Az országok túlnyomó része (természetszerűleg) az átlag körüli ą10%-os sávban volt található. Több mint 10%-kal maradt el az átlagtól Finnország (13%-kal), Spanyolország (19%), Portugália (23%) és Görögország (28%) egy főre jutó fogyasztása.