A MÁV Zrt. és a MÁV Start Zrt. vezérigazgatói január 16-án meghallgatták a vizsgálóbizottságok jelentését a január másodiki menetrendváltozás és az annak nyomán az elővárosi közlekedésben kialakult komoly fennakadások ügyében.
Tizenegy felelőst találtak
Ezek alapján a MÁV Zrt.-nél a vezető ügyeletes munkaviszonyát megszüntették, további hat munkavállaló felelősségre vonása pedig folyamatban van. Közülük január másodikán két szakértő a területi szabályozásban, ketten a területi operatív koordinációban, ketten pedig a tájékoztatási ügyeletben vettek részt.
A MÁV Start egy forgalomirányítási dolgozó munkaviszonyának megszüntetését kezdeményezte, további három munkavállaló (ebből két fő a személyszállítás operatív koordinációban dolgozik, egy pedig az utastájékoztatási rendszer kezeléséért felelős) esetében a fegyelmi eljárás folyamatban van, tudatta lapunkkal közleményben a cég.
A történtek miatt Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója egyúttal elrendelte a rendkívüli helyzetekben érvényes menetrend-módosítási szabályok áttekintését, valamint a vasúti utastájékoztatási rendszer teljes felülvizsgálatát és korszerűsítését. A cég emellett ÚTITÁRS néven új programot indít integrált utastájékoztatási és kommunikációs rendszer kialakítására.
A vasutasok sem tudták, miért nem járnak a vonatok
Mint ismert, január másodikán - Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter szavaival élve - "kis híján összeomlott a fővárosi elővárosi közlekedés." Sok járat kimaradt vagy komoly késésekkel közlekedett, s bár estére több szakaszon megindulhatott a közlekedés, az elővárosi vonatokat még akkor is távolsági személyvonatok helyettesítették egyes vonalokon. Utóbbiak - a szokásos menetrendtől eltérve - a főváros körzetében valamennyi elővárosi állomáson és megállóhelyen megálltak, emiatt 15-20 perces késéssel jártak. Az elővárosi vasúti közlekedés végül csak január harmadikán reggel tért vissza a normális kerékvágásba.
A miniszter szerint a vasúttársaság nem kezelte megfelelően a kialakult helyzetet, és sem a pályaudvarokon várakozó utasokat, sem a nagyközönséget nem tájékoztatta megfelelően; a jegykiadók és a jegykezelők sem tudták megmondani az utasoknak, mikor járnak a vonatok. A kommunikációs problémát egyébként a MÁV vezérigazgatója is elismerte.
Ami a történtek hátterét illeti, Heinczinger korábbi nyilatkozata szerint a forgalmi irányítók és a csomóponti főnökök január elsején a havazás miatt és a meteorológiai intézet előrejelzése alapján úgy döntöttek: január másodikán nem tudnak teljes üzemben működni, mert fűtési problémák és a készenléti munkatársak létszáma miatt nem lehet tisztán tartani a váltókat. Utóbbi probléma ugyanis torlódást és késéseket okozhat.
Ezt megelőzendő, akkor szerinte helyes döntés született, de később kiderült, hogy nem lesz akkora havazás, mint amekkorát előre jeleztek. Addigra azonban az utasításokat már kiadták, és vasúttechnológiai szempontból már nem lehetett visszahívni az embereket, illetve forgalomba állítani a tárolóhelyről ki nem hozott vonatokat, magyarázta korábban a vezérigazgató.
A közlekedési miniszter már a káosz másnapján lépett: bár a MÁV Start felsővezetőinek munkaviszonyát meghagyta, egyúttal kérte, hogy hívják vissza annak igazgatóságát, felügyelőbizottságát (fb), valamint záros határidőn belül jelöljék ki az új tagokat. Heinczinger tájoztatása szerint ez jelenleg is folyik.
Érkezik Aba Botond
A változásokról egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy az fb elnöke, Zsákay László György távozott posztjáról - a hivatalos indoklás szerint azért, mert időközben a MÁV Trakció Zrt. vezérigazgatója lett, s a két megbízatást nem láthatja el egyszerre.
Utódjának Heinczinger Aba Botondot, a Közlekedéstudományi Intézet személyközlekedési igazgatóját, a BKV korábbi vezérigazgatóját kérte fel. Kinevezése azonban - legalábbis a MÁV vezére szerint - független a miniszter korábbi kérésétől.
W. B.
Menedzsment Fórum
