Húsvéti turizmus: menekülés a locsolkodók elől

Miért kelnek útra a magyarok? (Grafikon!)

Akik nem az ünnephez kötődő programok miatt kerekedtek fel, főként a pihenés, kikapcsolódás, valamint a barátok és a rokonok meglátogatása céljából döntöttek az utazás mellett. Többen azonban éppen a húsvéttal járó vendégjárás, locsolkodás és a sütés-főzés elől "menekültek el" otthonról.

Rokonlátogatás, a költséghatékony kirándulás

A turistákat ebben az esetben szintén befolyásolhatja az időjárás, ami elsősorban a spontán utazásokat ösztönözheti, de érinti a már megtervezett utak létrejöttét is. A napsütés mellett természetesen az anyagi feltételek is fontos szerepet játszanak a döntésekben. A húsvéti turisták közel 40 százaléka például egyetlen éjszakát sem töltött el a felkeresett desztinációban, ami azt is jelenti, hogy az utazások jelentős része inkább kirándulásnak tekinthető. A többnapos utak viszonylag rövidek, átlagos idejük mindössze 1,3 éjszaka. Az egynapos kirándulások főként belföldre irányultak, míg a külföldi látogatások esetében minimum egy éjszakát ott is töltöttek a turisták.

A húsvéti ünnepek alatt egyébként átlagosan 11242 forintot költöttek el az utazók, ám ez az átlagérték meglehetősen nagy szórást mutat. A megkérdezettek 70 százaléka ugyanis 1000 forintot vagy annál kevesebbet költött, és csak egy százalékuk nyúlt mélyebben pénztárcájába. Ők azonban 50 ezer forintot sem sajnáltak kiadni az utazás alkalmával. A belföldre és külföldre utazók költése között szintén jelentős a különbség. Az előbbi csoportba tartozók átlagosan 7964 forintot, míg az utóbbiak 33343 forintot fordítottak magukra.

A tanulmány szerint megállapítható, hogy az alacsonyabb költekezés főként a barát- és rokonlátogatókat jellemezte. Ennek oka, hogy a többség a felkeresett család vagy ismerős otthonában töltötte az éjszakát, ahol természetesen az étkezésért sem kellett külön fizetni.

Kiss Gergely

Menedzsment Fórum