Még a valós munkáknál is sok a probléma
"Magyarországon nincs klasszikus értelemben vett precedensítélkezés a távmunka terén, így nincs olyan eset, amely irányadó lehetne az abban hirdető, abban a formában foglalkoztatni kívánó vagy dolgozni akaró érdekeltek számára" – állítja a Magyar Távmunka Szövetség szakmai alelnöke. A távmunkával kapcsolatban sokszor ad vitára okot a munkavégzés költségeinek vagy a munkahely fenntartásából, üzemeltetéséből adódó költségek elszámolása.
A szakember beszámolójából kiderült, hogy sok probléma van ilyen szempontból a telemarketinges munka terén is. "Volt olyan eset, amelyben a munkavállalót telemarketinges feladattal bízták meg. A hó végi telefonszámla közel a duplája volt a szerződésben rögzített munkabérnek. A költségterhek elszámolása azonban nem volt tisztázva. Egy másik esetben az elvárt teljesítményt nem rögzítették a szerződésben. A munkaadó újabb és újabb feladatokat adott a munkavállalónak, amit már fizikailag sem lehetett teljesíteni" – mondja Déri Tamás az egyes, kritikusabb távmunka-ügyekkel kapcsolatban.
Az ilyen és ehhez hasonló eseteket csak átgondolt tárgyalással és szerződéskötéssel lehetne kiküszöbölni. Szakértők azonban úgy látják, hogy a valótlan álláshirdetésekben tapasztalható új fogások minden eddiginél jobban megkövetelnék, hogy az álláskeresők sokkal nagyobb kétkedéssel tekintsenek a meghirdetett távmunka lehetőségekre.
Ahol a távmunka a jövő egyik útjaA fejlett gazdasággal rendelkező országokban a távmunka alkalmazása már nem számít különlegességnek. A piaci viszonyokhoz történő rugalmasabb alkalmazkodás általában a foglalkoztatás, a munkavégzés rugalmasságát is megköveteli. Ezek feltételrendszere némely országban dominánsabban jelenik meg a jogrendszerben, néhány országban kevésbé. A fejlődés útja ezeknél az államoknál a virtuális csoportmunkában, a telekoordinációban, a telekooperációban rejlik.
Ami Magyarországot illeti, Déri Tamás szerint a távmunka alapvetően a foglalkoztathatóság javításában játszhat kulcsszerepet. Véleménye szerint a foglalkoztatás gazdaságosságának növelése, a költségek csökkentése a versenyképesség javításához és az esélyegyenlőség növeléséhez járulhat hozzá.
Garai Katalin
