TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

Lopni persze nem szabad - kivéve a virágot.. Az interneten megjelenő tartalmak szabad használatát eddig sokan úgy tekintették, mint a viráglopást. Az internet üzleti jellegének erősödésével egyre többen keresik ennek a területnek a rendezését is.

Érdekes módon az on-line plagizálás nem is annyira a tartalomszolgáltatóknak, mint inkább az egyetemeknek okoz komoly fejtörést. Az angol anyanyelvű diákság körében láthatólag igencsak elterjedt az egyetemi dolgozatok copy-paste technológiával való gyártása.
Sok olyan webhely létezik (http://www.ezwrite.com/, http://www.a1-termpaper.com/, http://www.cheathouse.com/uk/index.html stb.), ahol ingyen, vagy pénzért szinte bármilyen témában beszerezhető szakdolgozat. Nagyon nehéz helyzetben vannak azok az egyetemi tanerők, akik szeretnének a csalások nyomára bukkanni, hiszen dolgozatok tízezrei között kellene megtalálni a "forrásmunkát". Úgy tűnik, hogy az így kialakult igények új üzletágat hozhatnak létre: nemrégiben megjelentek az első "plágiumkeresők", melyek egy-egy dolgozat teljes szövegét vetik elemzés alá összehasonlítva az más tanulmányok szövegével. Andy Dehnart, a Salon cikkírója a Plagiarism.org, az Essay Verification Engine és az IntegriGuard kipróbálása után arra a megállapításra jutott, hogy a szoftverek a plágiumok utáni kutatásban még nem tudják teljesen kiváltani az emberi munkát.

Az internetes tartalom lopását meggátolni nem, legfeljebb megnehezíteni lehet. A szándékos plágiumot elkövetőket a jogi fellépés lehetősége nem rettenti el. Talán a gépesített plágium-rendőrségnél is hatékonyabbak lehetnek az internetes tartalomszolgáltatók olyan önszabályozó szervezetei, melyek az olvasók számára is garantálják az információk megbízhatóságát és "tisztaságát."

Egy kis hazai

Az elmúlt napokban minden rafinált szoftveres eljárása alkalmazása nélkül , egyszerű böngészéssel, véletlenül, sikerült több olyan cikkre bukkannunk, melyek eredetileg itt, a Dotkom Weblapokon jelentek meg. Az egyik ismert szakportál több cikkünket is közölte. Mindez örömünkre szolgált volna, ha (1) a szerző nem a saját neve alatt közölte volna szó szerint, teljes terjedelmében átvett írást (2) jól látható, egyértelmű linkkel jelezték volna a cikk eredetét. Kissé fifikásabb az ismert napilap esete. Ott egy nagyobb összeállítás első harmadát adta ki cikkünk részlete. Bár itt is szó szerinti átvétel történt, a Dotkom nevet még meg sem említették.

A Dotkom Weblapok célja az e-gazdaságról szóló információk terjesztése. Egyáltalán nincs ellenünkre, ha az ismeretterjesztő munkában mások is segítenek. Cikkeink egy része utánközlésként megjelenik több on-line és off-line kiadványban is. Mások esetleges kérése elől sem zárkózunk el. Egyetlen kikötésünk csupán a játékszabályok betartása.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.