Decemberre kell konkrét javaslatokat kidolgoznia az EU-tagországok belügyminiszterei által felállított munkacsoportnak arra vonatkozóan, hogyan lehet biztonságosabbá tenni a légi áruszállítást az október végi "csomagbombás” merényletkísérletek után.
Lista készül a gyanús repterekről
A munkacsoport egyrészt a közösségen kívüli "gyanús" repülőterek általi veszélyt szeretné csökkenteni, ezért első körben összeállít egy listát a rizikós légikikötőkről. Európának "törődnie kell ezek megbízhatóságával” - idézi a Financial Times Deutschland Thomas de Maizière német belügyminisztert.
Az uniós szakemberek emellett olyan kritériumokat állítanak fel, amelyek alapján el lehet dönteni, mely csomagokat kell fokozottan ellenőrizni az európai repülőtereken - minden, az EU területére érkező áru kontrollja ugyanis lehetetlen. Javaslatot tesznek arra is, milyen szankciókkal számoljanak azok a légikikötők, amelyek nem tartják be a szigorodó előírásokat.
Az EU egyébként már a korábbi években is kilátásba helyezte a légi áruszállítás biztonsági előírásainak szigorítását, érdemi lépések azonban eddig nem történtek; az Egyesült Államok viszont már korábban magasabb biztonsági standardokat léptetett életbe, mondta el az mfor.hu kérdésére Kasznár Péter, a DHL Global Forwarding légi szállítmányozási igazgatója.
Van, akiknek könnyebb
A szakember emlékeztetett arra, hogy biztonság szempontjából kétfajta státusz létezik. Az egyik a "known shipper” (ismert szállítók - a szerk.), amelyet megbízható, bevált, bizonyos kritériumoknak megfelelő szállítók kaphatnak meg - az általuk kezelt árukat nem kell átvilágítaniuk a repülőtereknek.
A másik kategória az úgynevezett "unknown shipper” - az ide tartozó szállítók áruit át kell világítani, az USA-ban pedig két napot kell várakozniuk, mielőtt felkerülhetnek a repülőgépekre. A csupán ilyen státusszal rendelkező fuvarozók tehát hátrányban vannak versenytársaikkal szemben, hiszen küldeményeik csak jelentős késéssel juthatnak el a címzettekhez.
Festékpatronokba rejtett bombák
Ami a történések hátterét illeti, október végén két esetben is sikerült nyomtatókban használatos festékpatronokba rejtett robbanószerkezetet felcsempészni repülőgépekre - a hatóságok szerint az akciók mögött az Al-Kaida áll. A csomagbombák mindkét esetben átjutottak a biztonsági ellenőrzéseken, és csak a hírszerzőknek volt köszönhető, hogy nem történt tragédia.
Az egyik bombát egy amerikai csomagküldő vállalat teherszállító repülőgépének rakományában fedezték fel a legnagyobb brit légi teheráru-elosztó központban, a közép-angliai East Midlands repülőtéren.
A Jemenben feladott és Chicagóba szánt küldemény Köln-Bonn érintésével érkezett az angol légikikötőbe. A német reptéren a hatóságok nem szűrték ki a csomagot - azt csak azért találták meg, mert a brit elhárítás, állítólag szaúdi hírszerzési forrásokból, információt kapott a merényletkísérletről.
A Scotland Yard terrorelhárító különleges ügyosztályának szakértői megállapították, hogy a pokolgép október 29-én, brit idő szerint délelőtt fél 11-kor robbant volna fel - ekkor a repülőgép éppen Amerika keleti partjai felett járt volna.
A másik, pokolgépet tartalmazó csomagot szintén Jemenben adták fel, és előbb Dohába, majd Dubaiba repült a Qatar Airways utasszállító repülőgépén. Ez a küldemény is átcsúszott a biztonsági ellenőrzéseken, és - a BBC szerint - szintén csak a titkosszolgálatoktól származó információ révén sikerült lefülelni. A brit hatóságok szerint ez a bomba is úgy volt kialakítva, hogy a levegőben lépjen működésbe.
Bekeményítettek a britek és az amerikaiak
A brit kormány a történtek után elrendelte, hogy az 500 grammnál nagyobb súlyú festékpatronok légi csomagszállítmányként nem vihetők be Nagy-Britanniába, illetve ki sem lehet őket szállítani az országból, és tranzitszállítmányként sem érinthetnek brit repülőtereket.
Ez utóbbi tilalom alól csak olyan ismert légi szállítmányozó cégek kaphatnak mentességet, amelyeknek biztonsági ellenőrzési eljárásait előzőleg elfogadja a brit közlekedési minisztérium - ezek valószínűleg a már említett "known shipper" kategóriába tartozó fuvarozók.
Hasonló intézkedést hozott az Egyesült Államok, amely ezen felül kiterjesztette árubehozatali tilalmát - novembertől Jemen mellett Szomáliából sem lehet légi úton árut fuvarozni a tengerentúli országba.
"Nem szabad túlreagálni”
Hogy az EU-ban milyen szigorításokkal kell számolni, arról a tagországok belügy- és közlekedési miniszterei dönthetnek majd a munkacsoport jelentésének elkészülte után.
Iparági szervezetek már korábban jelezték, hogy nem vennék jó néven a történtek "túlreagalását" - a túlzott és indokolatlan szigorítások ugyanis lelassíthatják az árufolyamot, ráadásul, esetleges költségnövelő hatásuk miatt, a szállítási díjak növekedéséhez is vezethetnek.
Wéber Balázs