A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges elvárt béremelés mértékéről tavaly december 22-én jelent meg a kormányrendelet. Eszerint a teljesítéshez lehetősége van a munkaadóknak a béren kívüli juttatásokat is igénybe venni. Mivel ezek más adókulcs alá tartoznak, mint a bérek, az mfor.hu megvizsgálta, hogy lehet ezt végrehajtani, illetve mennyiben változik a munkaadókat érintő foglalkoztatás költsége, illetve a munkavállalók nettó juttatásának értéke.
A béren kívüli juttatások emelésbe történő beszámítása azonban csak abban az esetben lehetséges, ha a munkaadó nem akar bérkompenzációt igénybe venni, magyarán nem akar - vagy tud - a foglalkoztatottak teljes körében béremelést végrehajtani.
Csak az elvárt emelés 25 százalékáig
A kormányrendelet szerint az emelésbe bevont béren kívüli juttatás a 2012. évi növekmény lehet. Ennek alapja a 2012-es juttatás nettó értékének és a 2011. évi nettó érték pozitív különbözete, ezt 130,94 százalékkal kell megnövelni ahhoz, hogy kiderüljön, mekkora összeggel csökkenthető a béremelés elvárt mértéke. Fontos azonban, hogy az emelés teljes összege nem váltható ki béren kívüli juttatással, azt csak az elvért mérték 25 százalékáig lehet bevonni. Ez azt jelenti, hogy ha egy munkavállalónak 100 ezer forint volt 2011-ben a bruttó bére, akkor esetében 13 500 forintos emelést kell végrehajtani. Ebből 3375 forint "vonható le" béren kívüli juttatás formájában megejtett emelésként, és bér formájában még 10 125 forintot kell a munkaadónak a 2011-es bruttóhoz tennie.
A munkaadó jobban jár ha bevonják a cafeteriát
Ha a béremelésből származó nettó fizetés alakulását nézzük, kiderül, hogy cafeteria bevonásával a munkavállalók értelemszerűen jobban járnak, már csak annak okán is, hogy a béren kívüli juttatásokra 16 százalékos személyi jövedelmadót és 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni; és ezt is a munkaadónak. A munkavállaló szempontjából az egyes, 2011-es bérszinteknél kialakuló előnyöket az alábbi grafikon szemlélteti. Ha maradunk a korábban is említett 100 ezer bruttó bér példánál, akkor ebben az esetben az emelés utáni nettó bére 74 343 forint lenne, ha csak bérben történne meg az elvárt emelés, ha azonban a munkáltató a cafeteriánál történt emelést is bevonja, akkor a munkavállaló 74 710 forint nettó értékű fizetéssel mehet haza 2012-ben. A különbség: 367 forint.
A munkaadóknak is olcsóbb
A foglalkoztatás költségének szempontjából is megvizsgáltuk az eltérést a bérben és a cafeteriával csökkentett béremelést illetően. Kalkulációnk igazolták a felvetést, miszerint a béren kívüli juttatást is beszámító elvárt béremelés összességében - ha minimálisan is - de alacsonyabb foglalkoztatási költséget eredményez a munkaadónál. Bár ez csak akkor számíthat, ha a munkavállaló nem tud minden foglalkoztattnál bért emelni és kompenzációt igénybe venni. Utóbbi ugyanis jelentősebb kedvezményeket jelent, mint a cafeteriával elérhető költségtakarékosság. A 2011-es bruttó bérekhez tartozó különbségeket forintban a lenti grafikonunk szemlélteti.
Ha a 2011-ben bruttó 100 ezer forintért foglalkoztatott fizetését az elvárt 13 500 forinttal lesz megemelve, akkor a foglalkoztatás költsége 145 848 forintra jön ki, ha viszont a maximális 25 százalékos, vagyis 3375 forintos béren kívüli juttatással csökkenti a munkaadó az elvárt béremelés nagyságát, akkor ténylegesen 10 125 forintos emelést végrehajtva a munkavállaló 113 500 forintos bruttója 144 886 forintos teljes költséget eredményez – 962 forinttal kevesebbet.
Székely Sarolta
mfor.hu
