A Központi Statisztikai Hivatal megyei lebontású nettó bérekre vonatkozó adatsora szerint az év második negyedéve javította az alkalmazottak helyzetét. Az első félévi adatok alapján ugyanis minden esetben - ha enyhén is, de - nőttek a hazavitt összegek.
Változatlanul Budapesten keresik a dolgozók a legtöbbet, havi átlagban 197 795 forintból gazdálkodhatnak, ami közel 4000 forinttal haladja meg az első negyedév végi állapotot. A második helyre Győr-Moson-Sopron megye került 160 804 forintos nettó bérrel. Budapesten egy év alatt egyébként 4,1, utóbbi megyében pedig 5,3 százalékos volt a hazavitt összeg emelkedése.
Ezzel párhuzamosan a legalacsonyabb nettó bért regisztráló megyék esetében sem történt változás, hiszen továbbra is Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll a sor végén, előbbi 111 737, utóbbi 109 742 forinttal. Ezek az összegek az egy évvel korábbi állapothoz mérten Nógrád esetében mindössze 0,3, Szabolcs megye esetében pedig 1,2 százalékkal magasabb. Az országos átlag egyébként az első félévben idén 153 939 forint volt az első negyedévi 152 052 után.
Ha ránézünk az első féléves átlagos infláció mértékére, ami most 0,1 százalékos deflációval egyenlő a KSH adatai szerint, akkor egyértelmű, hogy a béremelkedés egyben a fizetések értékének növekedését is jelenti. Igaz, ez mindössze 0,1 százalékpontos "javulást" jelent: vagyis országos átlagban a 3,1 százalékkal magasabb nettó a valóságban 3,2 százalékkal ér több, mint 2013 első negyedévében.
Így szakad az ország
Az elmúlt negyedévek folyamatait tekintve érdekes megállapítást tettünk a cikkünk írása során. A korábban összeállított rangsorokból ugyanis az látható, hogy két-két megye folyamatosan az élvonalban, illetve a sereghajtók között szerepel. Tavaly év eleje óta a negyedév végi állapotokból kiindulva átlagosan 5,9 és 5,4 százalékkal emelkedtek a nettó bérek Somogy és Vas megyében, amivel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye egy nagyon szerény 1,9 és 0,4 százalékos növekedést tud felmutatni.
Az élvonalban szereplő Somogy és Vas megye helyezése már csak azért is meglepő, mert az elmúlt időszakban nem történt olyan nagy volumenű beruházás a térségben, ahol az átlagfizetéseket javító bérért nagy számban foglalkoztatnának új embereket.
Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye "helyzete" azonban teljesen érthető. A két régió ugyanis munkaerőpiaci szempontból a problémásabbak közé tartozik a gyenge munkaerő-kereslet miatt. Ezért nagyobb mértékben játszik szerepet a folyamatokban a másodlagos munkaerőpiac, vagyis az állami közfoglalkoztatás. A törvényileg meghatározott közmunkásbér pedig a kormány filozófiája alapján nem éri el a minimálbér szintjét sem, így ez mindenképpen lefelé húzza a statisztikákat.
A szakadás folyamatát az fenti grafikonunk is nagyon jól szemlélteti, ahol is a legérdekesebb az elmúlt két negyedévhez tartozó oszlopok. Míg ugyanis Somogy megyében az első félév végére már 7 százalékos nettónövekedést érzékelhettek a dolgozók előző év azonos időszakához képest, addig Nógrádban ez egy stagnálással egyenértékű 0,3 százalékos pluszt jelent mindössze.
Székely Sarolta
mfor.hu
