Erősödő verseny: több hitel közül választhatunk a jövőben
A kiválasztásnál fontos szempont a megfelelő futamidő is. Növelése csökkenti ugyan a törlesztőrészletet, de emeli a futamidő alatt fizetendő összes kamat és kezelési költség összegét, azaz drágítja a hitelt. Ezért olyan futamidőt célszerű választani, amelynél a törlesztő részlet csökkenése még nem eredményezi a hiteldíj aránytalan növekedését.
Többszörösére is nőhet a kezelési költség
A bankok közötti választás során az sem mellékes, milyen számítási módszert alkalmaznak a kezelési költség megállapításánál. Ne elégedjünk meg a százalékérték ismeretével, mert sok esetben az egyik bank 2 százalékos kezelési költsége nem egyenlő a másik ezzel - látszatra - megegyező kínálatával. Az ügyfelek számára a legelőnyösebb számítási mód, ha a mindenkori aktuális tőketartozás százalékában határozzák meg, azaz tőketartozásunk csökkenésével együtt a kezelési költség összege hónapról hónapra csökken. Az ezen számítási módszert alkalmazó bankok azonban jelenleg üdítő kivételnek számítanak a hazai pénzintézetek között. Az általánosan használt megoldás az, hogy a kezelési költséget az év elején fennálló tőketartozásra vetítve állapítják meg, így havi összege egyazon éven belül állandó, de évente csökkenő összegű.
A legkevésbé ügyfélbarát megoldás, amikor a kezelési költséget a teljes futamidő alatt a kezdeti hitelösszegre vetítve számítják ki. Ebben az esetben a törlesztőrészleteink kezelési költség tartalma a futamidő minden hónapjában azonos összegű. Tehát egy 2 százalékos éves kezelési költséggel felvett hitel esetén a futamidő azon időpontjában, amikorra a tőketartozás az eredeti hitelösszeg felére csökkent, ténylegesen már évi 4 százalék kezelési költséget fizetünk az aktuális tartozásunkhoz képest, és ez az arány a futamidő végéig folyamatosan nő. Erre a számítási módszerre is akad példa a magyar ingatlanhitelezési piac jelentősnek számító bankjai között.
Itthon is tért hódíthatnak a refinanszírozó hitelek
A magyarországinál fejlettebb hitelezési kultúrával rendelkező országokban, így például az USA-ban az ingatlanhitelek többségét a korábban felvett hitelek refinanszírozására helyezik ki a bankok. A hitelek így a futamidő során akár többször is bankot cserélnek, amely során a kedvezőbb feltételeket kínáló pénzintézetek refinanszírozzák, kiváltják az ügyfelek által korábban felvett drágább hiteleket. Ez jelentősen hozzájárul a bankok közötti egészséges versenyhez, amelyből az ügyfelek húznak hasznot azáltal, hogy a futamidő során mindig a legkedvezőbb feltételeket biztosító hitellel rendelkeznek.
Magyarországon elsősorban - a piaci forint alapú hiteleknél lényegesen olcsóbb - deviza alapú hitelek megjelenésének köszönhetően ismerkedhettünk meg a hitelkiváltás fogalmával, amely sok ügyfélnek eredményezett jelentős, akár 30-40 százalékos havi törlesztőrészlet megtakarítást. A refinanszírozó hitelek térhódítása valószínűleg jótékony hatással lesz a hazai hitelpiacra is, és arra ösztönzi a bankok termékfejlesztőit, hogy egyre előnyösebb hiteltermékekkel lépjenek piacra. A versenyben ugyanis nincs garancia arra, hogy a pénzintézetek egy kölcsönszerződéssel 20-30 évig magukhoz tudják kötni ügyfeleiket.
Ennek eredményeképpen a hazai hitelkínálat további szélesedése várható. Az egyre szélesedő és ezáltal a laikus ügyfelek számára mind nehezebben áttekinthető hitelkínálatnak, illetve a bankok közötti növekvő versenynek köszönhetően - a nálunk fejlettebb hitelpiaccal rendelkező országokban tapasztalt tendenciákhoz hasonlóan - Magyarországon is egyre inkább fel fognak értékelődni a professzionális szolgáltatást nyújtó, banksemleges tanácsadást, teljeskörű ügyintézést kínáló hitelközvetítő cégek, zárja elemzését Szabó Zsolt, az ingatlanközvetítő-hálózat elemzője.
Menedzsment Fórum
