Rogán Antal és Puskás Imre fideszes képviselők javaslatának minősített többséget igénylő rendelkezéseit 256 igen szavazattal, 66 ellenében fogadta el a Ház, azt az ellenzéki pártok egyike sem támogatta. Az egyes hírközlési tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés az elektronikus hírközlésről, a közigazgatási hatósági eljárásról és a digitális átállás szabályairól szóló jogszabályok mellett a médiatörvényt és a médiaalkotmányt is megváltoztatta. Így adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek a jövőben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) fizetendő díjak, az igazgatási szolgáltatási díjak, valamint a médiatörvény által kiszabott bírságok.
A kormánypárti képviselők indoklása szerint a médiatörvény eddig nem tartalmazott rendelkezést arról, hogy a közszolgálati médiumok milyen médiaszolgáltatások révén látják el a feladatukat, és nem adott iránymutatást arra nézve sem, hogy mely szerv határozhat arról, hány médiaszolgáltatást és milyen műsorterjesztési megoldásokkal működtessenek. Most a médiatanácshoz telepítették ezeket a döntési jogköröket, azzal a korlátozással, hogy a testületnek konzultálnia kell e kérdésekről a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatójával.
A jogszabály szerint a médiatanács - a gazdaságosság és a közszolgálati célok érvényesülésének szempontjait figyelembe véve - évente felülvizsgálhatja a közszolgálati médiaszolgáltatásokat és dönthet arról, hogy fenntartja-e addigi médiaszolgáltatásaikat vagy megváltoztatja azok rendszerét. A módosítás emellett lehetővé teszi, hogy az MTVA vállalkozási tevékenységet végezzen, és e jog átengedéséért ne fizessen ellenértéket a négy közszolgálati részvénytársaságnak, mivel bevételeit egyébként is a közmédiára kell fordítania.
Bekerült a törvénybe az is, hogy mivel az NMHH elnökére és elnökhelyettesére, valamint a médiatanács tagjaira egyéves, a szektort érintő elhelyezkedési tilalom vonatkozik, megbízatásuk megszűnésével egyidejűleg a megelőző 12 havi nettó jövedelmüknek megfelelő kártalanítás illeti meg őket.
A fideszes L. Simon László zárószavazás előtti módosító javaslatának nyomán a Közszolgálati Testület elnökére és tagjaira nem terjed ki az az NMHH vezetőire alkalmazott szabály, hogy nem állhatnak munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban hírközlési vagy médiaszolgáltatóval, műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, reklámügynökséggel, sajtótermék kiadójával, illetve lapterjesztővel.
Változnak a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács jogkörei is, amely az eddigieken túl a kormányrendeletek és miniszteri rendeletek tervezeteit, a miniszterelnök és a szakminiszter hírközléssel és informatikával kapcsolatos előterjesztéseit, egyedi döntéseit, jogszabálytervezeteit, és az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztéseket is véleményezheti.
Rogán Antal és Puskás Imre javaslata mindemellett pontosítja, hogy a rádióknak évi teljes műsoridejüket figyelembe véve 35 százalékban magyar zenét kell játszaniuk. Ugyancsak változás, hogy ezután nemcsak a reklámok, hanem a műsorelőzetesek hangereje sem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké.
A Ház a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló úgynevezett médiaalkotmányt is pontosította. Eszerint bíróság vagy nyomozó hatóság - a nemzetbiztonság és a közrend védelme, bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében - kivételesen indokolt esetben információforrásuk felfedésére kötelezheti az újságírókat. A jogszabály eddig ezt bíróság vagy hatóság számára tette lehetővé, a mostani módosítás azonban egyértelműsíti, hogy az információforrás felfedésére csak nyomozó hatóság kötelezhet.
A hírközlési tárgyú törvények módosításával a parlament egyszersmind meghatározta azokat a témaköröket, amelyekben az NMHH elnökét rendeletalkotási jogkör illeti meg. Ebbe a körbe tartoznak a többi között a frekvenciafelosztás és a frekvenciasávok felhasználási szabályai, valamint a frekvenciahasználati jog átruházásának szabályai is. A jogalkotási hatáskörök átadását az előterjesztők azzal indokolták: a hírközlési területen fontos, hogy a lehető leggyorsabban reagáljanak a piaci változásokra.
A digitális átállás szabályait a törvénymódosítás úgy pontosította, hogy annak 2012. december 31-ig kell megvalósulnia úgy, hogy a lakosság legalább 94 százalékát elérje így a közszolgálati médiaszolgáltatás, és kiskereskedelmi forgalomban kaphatók legyenek a vételi eszközök.
MTI
