Az INA többségi tulajdonosát, a Mol magyar olajipari vállalatot meglepte a két koncesszió visszavonása. A cég álláspontja szerint Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter döntése diszkriminatív és kárt okoz az INA-nak, közvetve pedig a Molnak is.
A horvát gazdasági minisztérium másodjára fosztotta meg a koncesszióktól az INA-t.
A Jadranka Kosor vezette kormány idején, 2011. július 29-én vonták meg a 2010. december 30-án odaítélt koncessziókat, az akkori indoklás szerint azért, mert a vállalat még az előkészítő munkálatokat se kezdte meg az olajkutatásokhoz.
Az INA bírósági eljárást kezdeményezett a horvát gazdasági minisztérium ellen a koncessziók elvesztése után. A horvát legfelső bíróság 2014. szeptember 11-én döntött úgy, hogy érvényteleníti a Száva környékén található koncessziók elvételét, és szeptember 18-án hasonló döntést hozott az északnyugati mezők ügyében is. (A harmadik, a Dráva koncesszió ügyében a bíróság még nem döntött.)
A gazdasági minisztérium képviselői már akkor jelezték, hogy kitartanak a koncessziókat megvonó döntés mellett, újra összegyűjtik a szükséges bizonyítékokat és ismét elveszik a kutatási engedélyeket az olajvállalattól.
Az INA szerdán kiadott nyilatkozatában a legfelső bíróság döntésére hivatkozva hangsúlyozta, hogy jogilag megalapozatlan a gazdasági minisztérium újabb döntése, és bírósági eljárást kezdeményez. Kiemelte, hogy több mint három év elteltével sem tudta megvalósítani az előkészített, mintegy egymilliárd kuna értékű projektjeit a két térségben, ami veszteséget okozott úgy az INA-nak, mint az állami és a helyi költségvetéseknek.
Reagálásában Ferencz I. Szabolcs, a Mol-csoport társasági kapcsolatok ügyvezető igazgatója jelezte, hogy a magyar olajipari vállalatot meglepte a horvát gazdasági miniszter döntése, mert a horvát legfelsőbb bíróság nemrég mondta ki, hogy a gazdasági minisztérium 2011-ben minden alap nélkül, igaztalanul vette el ezen kutatási engedélyeket.
"Másfelől viszont egyáltalán nem vagyok meglepődve azon, hogy a miniszter ismét olyan kulcsfontosságú befektetésekről kész lemondani, amelyek hozzájárulhatnának a horvát GDP bővüléséhez. A horvát gazdasági miniszter, Vrdoljak úr már többször bebizonyította, hogy előszeretettel okoz kárt az INA-nak és rajta keresztül a Mol-csoportnak, még akkor is, ha eközben saját országát is kár éri. A Mol elutasítja ezt az önkényes, a piaci verseny szabályait felrúgó, diszkriminatív viselkedést" - írta szerdán kiadott közleményében Ferencz I. Szabolcs.
A Kosor-kormány döntése előtt az INA volt az egyedüli cég, amely jogosult volt olajlelőhelyek utáni kutatásokat végezni Horvátországban. A koncessziók megvonása után a horvát kormány nyilvános tendereztetési eljárások alkalmazására tért át a kutatási jogok kiosztásánál, ezekre már külföldi vállalatok is adhattak be ajánlatokat.
A horvát sajtó 2011-ben azt írta, hogy az INA által elveszített koncessziós területen nagyjából akkora mennyiségű szénhidrogén-tartalék található, mint amennyit az előző 50 évben összesen kitermeltek Horvátországban. Csak földgázból mintegy 80 milliárd köbméterre becsülik a felszín alatt lévő mennyiséget.
MTI
