A magyar társadalom majd kilenctizede úgy véli, hogy a kormány jól (ötven százalék) vagy nagyon jól kezelte (36 százalék) a vörösiszap-katasztrófa következményeit, derül ki a Századvég múlt héten nyolcszáz fő bevonásával elvégzett felméréséből.
Kevesen kételkednek
A megkérdezettek 97 százaléka helyesli a kármentő alap megnyitását, az új védőgát megépítésével 92 százalék ért egyet, és 85 százalék szerint helyes döntés volt a vállalat tulajdonosainak és a vállalat vagyonának zár alá helyezése. A döntésekkel egyet nem értők aránya kevesebb mint tíz százalék.
A felmérés szerint 99 százalék úgy látja, a legfontosabb feladat a települések védelme egy esetleges újabb gátszakadástól; ezt követi a károsultak kártalanítása és a gyárban dolgozók munkahelyének megvédése (98 százalék), de hasonlóan fontosnak gondolták a megkérdezettek a felelősök megkeresését (97 százalék) is.
A társadalom túlnyomó többsége, hetven százaléka szerint a gyárat működtető cég, a MAL Zrt. a felelős a katasztrófáért, s csupán a megkérdezettek négy százaléka vélekedett úgy, hogy természeti katasztrófáról van szó. A válaszolók 76 százaléka szerint a bajba jutottak kártalanítása a vállalat feladata, és hét százalék gondolta úgy, hogy ez állami feladat.
Az adatokból a közvélemény-kutató arra következtetett, hogy a magyar társadalomban óriási a szolidaritás a károsultakkal, de az emberek azt is érzékelik, hogy a gyár bezárása hosszú távon inkább rontja a kárt szenvedettek helyzetét. A munkahelyek védelmét azonban nem feltétlenül a termelés mielőbbi újraindításától várják a kérdezettek, mivel ezt csak nyolcvan százalékuk látja inkább fontosnak. (A termelés holnaptól már normál üzemmódban folyik - a szerk.)
ORFK-szóvivő lett a miniszterelnökből
A megkérdezettek a jelek szerint nem tulajdonítottak túlzott jelentőséget annak, hogy a kormány kommunikációja olykor hajlamos volt vészjóslásra és populizmusra, ráadásul - közvetve vagy közvetlenül - olyan döntések születtek, amelyek létjogosultsága igencsak megkérdőjelezhető.
Hogy csak néhány példát említsünk: Bakonyi Zoltán, a MAL Zrt. vezérigazgatójának őrizetbe vételét - meglehetősen szokatlan módon - nem a rendőrség, hanem Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be, méghozzá a Parlamentben, október 11-én 13 óra 34 perckor. Az Országos Rendőr-főkapitányság csak bő másfél órával ezután, 15 óra nyolc perckor adott ki közleményt a történtekről, annak ellenére, hogy a MAL-vezér előállítása már a reggeli órákban megtörtént.
Bár a rendőrség kezdeményezte a vezető előzetes letartóztatását, a Veszprém Városi Bíróság szerdán szabadlábra helyezte Bakonyit - az indoklás szerint nem állapítható meg a bűncselekmény alapos gyanúja az eljárás ezen kezdeti szakaszában.
Le fog szakadni - mégsem szakadt
Ami a vészjósló megnyilvánulásokat illeti, Illés Zoltán környezetvédelmi miniszter október 10-én úgy nyilatkozott, hogy a sérült vörösiszap-tározó menthetetlen állapotban van, északi oldalfala le fog szakadni. "Egy napon vagy egy héten belül bekövetkezhet a tragédia" - mondta a miniszter. Minderre szerencsére nem került sor, az említett fal jelenleg is áll.
A miniszter a tározó általa menthetetlennek mondott állapotával indokolta azt is, hogy sürgősen fel kell építeni egy gátat Kolontáron a falu még épen maradt részének védelmére. A 670 méter hosszú, 2,5 méter magas védmű el is készült - Illés Zoltán szerint "világrekordnak számító idő”, azaz három nap alatt.
Nem volt elég a hármas védvonal
Az akkori közlések szerint mintegy 40 ezer köbméter dolomitból és földből, 100 millió forint költséggel megépült gátat a kormány annak ellenére szükségesnek tartotta, hogy a MAL addigra hármas védvonalat épített ki a sérült tározó elé.
Az első körgát 470 méter hosszú, magassága 3-4 méter, és a cég közlése szerint megtartja "a csapadék- és csurgalékvizet" - ehhez a vonalhoz erőművi salak felhasználásával még egy 395 méteres pernyegát is épül. A második védelmi vonal becsült hossza 600 méter, magassága 2 méter, a harmadik pedig 450 méter hosszan, 2,5 méter magasan védi a környéket.
Illés Zoltánt azonban mindez nem győzte meg - szerinte a MAL hármas körgátja nem tudná megfogni a kiömlő iszaplavinát, ugyanis nincs alapja.
El sem érne odáig az iszap
A kolontári gátnak azonban egy esetleges újabb gátszakadás esetén sem nagyon lett volna mit megfognia, a sérült tározóból ugyanis már kiáramlott a lúgos víz. Ami maradt, az nagyrészt sűrű állagú iszap, amely legfeljebb 500-1000 méter távolságig juthatna el - ezt akkor maga a környezetvédelmi miniszter is elismerte.
Az új gátat viszont - az Index számításai szerint - a tározótól 1000-1300 méter távolságra építették meg, tehát egy újabb gátszakadás esetén valószínűleg nem vagy csak alig jutott volna el odáig a tározó tartalma. Ezt figyelembe véve teljesen érthetetlen, miért kellett rohamtempóban felhúzni az építményt. Az már csak a hab a tortán, hogy a "rekorder gát" elhelyezkedése olyan, hogy a Torna patakot nem védené meg egy újabb szennyezéstől.
Ráadásul jelen állás szerint attól sem kell tartani, hogy a sérült tározó a későbbiekben bajt okozhat - a napokban újraindított termelés során keletkező vörösiszapot ugyanis egy új, eddig még nem használt tározóba fejtik.
Mint ismert, az ajkai timföldgyárnál múlt hétfőn szakadt át az egyik vörösiszap-tározó gátja - a kiszabaduló szennyezőanyag elöntötte a környező települések egy részét. Az ökológiai katasztrófát okozó szerencsétlenségben kilenc ember veszítette életét.
Wéber Balázs
