2p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Elkészült a vörösiszap-katasztrófa okait kutató első ideiglenes szakvélemény: a Mal Zrt. által felkért szakértő szerint talajtörés történhetett, írja a szerdai Népszabadság.

Az egyelőre névtelenséget kérő szakember szerint az ajkai timföldgyár tízes számú zagykazettája alatt több tízméteres mélységben elcsúsztak egymáson a különböző földrétegek, ami a támfal kiszakadását okozta.

Ami a feltételezett történés hátterét illeti, a cégtulajdonosok jogi képviselője, Ruttner György a szakértőt idézve elmondta: a társaság privatizációját követően az állam által kötelezően előírt környezetvédelmi beruházások során a tározók körül olyan résfalat kellett kialakítani, amely a vízzáró rétegig - 8–18 méter mélységig - megakadályozta a tározóban lévő lúgos folyadék elszivárgását.

Azzal azonban senki nem számolt, hogy az átlagosnál jóval csapadékosabb időben a tározók alatti talaj megtelhet vízzel, a "mesterséges medencében" pedig megváltozhat a talaj szilárdsága.

Ruttner szerint a MAL Zrt. szempontjából a talajtörés elháríthatatlan eseménynek, természeti katasztrófának minősül. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár viszont úgy véli, ipari létesítmények esetében a talajtörés semmiképpen nem számít természeti katasztrófának. Szerinte a résfal kialakítását követően a Mal Zrt.-nek folyamatosan ellenőriznie kellett volna a talajvíz szintjét, így szükség esetén szivattyúzással vagy egyéb beavatkozással megelőzhette volna a gátszakadást.

Léteznek temészetesen részben más forgatókönyvek is: a katasztrófát a tározó tetejéről végignéző szemtanú az mfor.hu-nak azt mondta: az erős szél által felkorbácsolt víz kezdte ki az ajkai vörösiszap-tározó falát, amely ezt követően szakadt be. Dr. Winkler Gusztáv, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékének adjunktusa ezzel kapcsolatban kérdésünkre úgy vélekedett, hogy az erős szél keltette hullámok nyilván hatással lehettek a gátra - az elmozdult víztömeg nagy nyomása által.

WInkler Gusztáv akkor azt mondta, hogy a katasztrófa közvetlen kiváltó okát még pontosítani kell - önmagától biztosan nem omlik össze egy gát. "Az lehetett az erős szél, hiba, talajvíz miatti erős felszínmozgás. Vagy valami egészen más…”

Népszabadság/mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!