Itthon is fű alatt lobbiznak a nagy cégek

2006. december 6. 08:16

Hiába lépett életbe szeptembertől a lobbitörvény, a gyakorlatban továbbra is a jól bevált „baráti csatornákon" keresztül a leghatékonyabb az érdekérvényesítés. Ez alól talán csak az Audi kivétel, amely fogta magát és a nyilvánosság elé tárta a kormányzat felé megfogalmazott elvárásait. Mfor.hu háttér.

VOSZ: Csak gratulálni tudok. Felmérés a lobbizásról!

Felmérések nélkül nehéz megmondani, hogy az adóemelések miatt hány multi választ más helyszínt beruházásai helyszínének, és azt sem könnyű felbecsülni, hogy a kedvezmény miatt jönnek-e újabb fejlesztések, véli Varga István, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara elnöke. "A legrosszabb helyzetbe a magyar piacra termelő cégek kerülhetnek, mivel jelentős visszaesés várható a lakossági költekezések terén" - hangsúlyozta a menedzser, aki egyben a Shell Hungary elnök-vezérigazgatója is.

VOSZ: "Csak gratulálni tudok"

Az Audi-ügy pikantériája többek között, hogy szakmai fórumok évek óta küzdenek azért: a kormány az adórendszeren keresztül is támogassa a kutatási tevékenységet. Így - némi keserűséggel - a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) "a német cégnek csak gratulálni tud egyéni akciójának sikere miatt". Az adott ügyben a 9 munkaadói szövetséget, vagyis az egész magyar munkaadói oldalt képviselő Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) nem tudott hatni a kormányzatra.

Az OÉT egyébként - a Gazdasági és Szociális Tanács mellett - hivatalosan a gazdasági és társadalmi párbeszéd legfelsőbb szintjét képviseli. Ennek ellenére Dávid Ferenc VOSZ-titkár úgy látja, hogy a kormányzat számos esetben egyszerűen megkerüli a fórumot a döntések meghozatalakor. Azt azonban megjegyezte, hogy az utóbbi időben pozitív változásokat tapasztalnak: a kabinet például nyugdíjügyben is kikérte a szövetség véleményét.

Az Országgyűlésnél jegyzékbe vett érdekképviseleti szervezetek (597) körében végzett felmérés a lobbizásról (2005-ös adatok)

"A magyar cégek nagyon változó hatásfokkal tudják érvényesíteni érdekeiket" - állítja Dávid Ferenc, aki szerint azért akad pozitív példa is. A vállalkozói réteg ellenállásának köszönhető például, hogy a heti munkaidő a tervekkel ellentétben nem csökkent 40-ről 38 órára, s ez a megoldás ma már fel sem merül.