Az átlagos GDP-növekedés alapján Magyarország a legfejlettebb országok között a 11-12. helyen áll. Ezzel a teljesítménnyel hazánk az uniós tagságra pályázó országok között is az élcsoporthoz tartozik - a tanulmány szerint.
A versenyképesség egyik tényezője, a termelékenység az iparban 1999-ben 10,5 százalékkal, 2000-ben pedig 16,7 százalékkal növekedett. Tavaly azonban az ipari termelékenység növekedése mérséklődött, és ez a trend folytatódott 2002. első félévében is. Mivel a termelékenység időszakos romlása a recesszióval együtt járó jelenség, jövőre a kutatók már a termelékenység érzékelhető javulásával számolnak. Hosszabb távon, 1980. és 2000. között a magyar gazdaság termelékenységének növekedési üteme nemzetközi összehasonlításban közepesnek mondható. Ezzel az ország a gazdasági szerkezet átalakításában, a műszaki fejlesztésben élenjáró uniós országok többségénél és az EU átlagánál gyorsabb fejlődést ért el - áll a jelentésben.
A kutatók szerint valószínű, hogy a csatlakozó országok nem kerülhetik el a munkaköltség relatív leértékelődését. (A munkaköltség a kereset, a munkavállalóknak kifizetett szociális és egyéb járulékok, valamint a képzési költségek összege 1 órára, vagy 1 hónapra vetítve.) Számítani kell arra, hogy a bérek magasabbak lesznek, a járulékok viszont alacsonyabbak - állítják a szakemberek, akik szerint a bérszínvonal kiegyenlítést szorgalmazó uniós elvárás is teljesül, mivel nagyobb növekményből, relatív kisebb hányad is növekvő munkavállalói jövedelmet jelenthet.
A nemzetközi összehasonlítások szerint a magyar munkaköltség színvonala mintegy harmada lehet az EU átlagának, a termelékenység pedig közel egynegyede. A kutatók prognózisa szerint a közeljövőben a gazdasági ágak szerkezeti átrendeződése javítja a munkaerő költségeinek színvonalát. A versenyképességet befolyásoló fontos tényezők között említi az összeállítás a befektetett tőke jövedelmezőségét, azaz az egységnyi árbevételre jutó adózott vállalati eredményt.
Magyarországon a pénzügyi szektor nélküli vállalkozások jövedelmezősége a 90-es évek második felében 3-4 százalék között mozgott. A tőkejövedelmek emelkedése a konjunktúra időszakában nemzetközileg is kiegyenlítődik, ezért a prognózis hazai viszonylatban a profitráta javulásával számol. Az összehasonlító elemzések alapján Magyarország feldolgozóiparának versenyképessége közepesnek tekinthető, nem marad el a legutóbbi fordulóban felvett országok belépés előtti színvonalától. Kellő uniós segítséggel azoknak az ágazatoknak a versenyképessége is javítható, amelyek hatékonysága jelenleg alacsony, mint például az élelmiszeripar.
Javul a versenyképesség
Elérhető, hogy a magyarországi GDP növekedési üteme továbbra is az EU-átlag mintegy kétszerese maradjon - az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet kutatói szerint. Az intézet Mikroszkóp című tanulmánya szerint az egy főre jutó GDP értéke alapján Magyarország hagyományosan a közepes jövedelmű országok közé tartozik..
