Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke október 22-én fordult a miniszterelnökhöz, mert a szakszervezet szerint a kormányfő személyes közreműködése nélkül nincs reális esély a 2010-es minimálbérről, illetve a bérajánlásokról szóló megállapodásra. A nyílt levélben többek között az szerepelt, hogy a személyi jövedelemadó sávhatárainak eltolása "teljesen szétzilálta a nettó kereseteket".
Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára szerint tévedésekkel van tele a levél. Hangsúlyozta: az adótörvények hatására a kétmillió forintos sávhatárig nettó növekedés lesz a fizetésekben 2010-ben.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, a munkáltatói oldal szóvivője is aláhúzta, hogy a levéllel a konkrét bértárgyalási folyamatnak okozott kárt az MSZOSZ. A kormány és a szociális partnerek ennek ellenére egyetértettek abban, hogy november 6-án folytatni kell a megkezdett bértárgyalásokat.
Csizmár Gábor kitért arra is, hogy azoknak a járulékkedvezményeknek az egyik része, amelyeket az MSZOSZ a levélben eredménytelennek nevez, mindössze három hónapja vannak hatályban, másik részük pedig még életbe sem lépett. Hozzáfűzte: visszautasítják azt az állítást is, hogy a kormány karosszékben ül, és kívülállóként asszisztál a bértárgyalásokhoz. Soha ilyen korán nem kezdődtek még el a bértárgyalások, és a kormány valamennyi tárgyalási fordulóban véleményt mondott - fejtette ki Csizmár Gábor. Az államtitkár arra kérte a levélírókat, hogy vizsgálják felül álláspontjukat, és "kérjenek elnézést".
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke reagálásában elmondta, hogy a tárgyalások korai kezdetének az az oka, hogy az idén a szokásosnál hamarabb, már az év második felére tisztázódtak azok a peremfeltételek, így például az adózási környezet, amelyek a bérek tárgyalásánál szerepet játszanak. Hangsúlyozta, hogy a nettó kereseteket szétziláló adótörvények miatt alapvető szabályozásokat kell megtárgyalni, és nem csupán a bértárgyalásokról van szó.
Dávid Ferenc elmondta, hogy az MSZOSZ nem nevezheti álságosnak a munkáltatók azon érvelését, amely szerint Magyarország versenyképessége és a jövő évi gazdasági környezet nem teszi lehetővé a minimálbér nagymértékű emelését. Aláhúzta: október 20-án, amikor az OÉT munkaadói és munkáltatói oldala találkozott Simor Andrással, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, akkor a jegybankelnök is a versenyképesség romlásáról beszélt.
Borsik János, a munkavállalói oldal szóvivője hangsúlyozta, hogy a miniszterelnöknek küldött levél nem az oldal álláspontját tükrözi. A munkavállalók a bértárgyalások kezdetekor havi bruttó 80000 forintos minimálbérre tettek javaslatot. Az OÉT október 16-i plenáris ülésén már közeledtek az álláspontok a minimálbér ügyében: a munkavállalói oldal hajlandóságot mutatott engedni követeléséből, a munkáltatók pedig bejelentették, hogy hajlandóak hozzájárulni a minimálbér emeléséhez. A bértárgyalásokat az OÉT november 6-i ülésén folytatják.
Az OÉT pénteki plenáris ülésén szó esett a Nemzeti Munkavédelmi Politikáról szóló országgyűlési határozatról, amely keretjelleggel határozza meg a követendő prioritásokat. A munkavédelmi politika kialakítását mindkét oldal támogatta.
MTI/Menedzsment Fórum
