2p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntő ülése lesz a jövő hét egyik legfontosabb eseménye a piacok számára, ezen kívül államháztartási, valamint kiskereskedelmi adatok is megjelennek.

Hétfőn közöl a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) részletes tájékoztatást az államháztartás központi alrendszerének augusztus végi helyzetéről. Az előzetes adatok szerint az központi alrendszer augusztusi hiánya 20,8 milliárd forint volt, az első nyolc havi államháztartási deficit pedig 914,9 milliárd forintot tett ki. A 2014. január-augusztusi hiány 858,8 milliárd forint volt. A két év azonos időszaka közötti különbség elsősorban az uniós források eltérő alakulása miatt jelentkezett.

Kedden tartja szeptemberi kamatdöntő ülését az MNB, ahol piaci elemzők egybehangzó véleménye szerint augusztushoz hasonlóan nem változtat az alapkamat 1,35 százalékos szintjén. A jegybank monetáris tanácsa utoljára júliusban csökkentette 15 bázisponttal az alapkamatot, amely ezzel rekord alacsony szintre került. A testület akkor jelezte, hogy az így beállított kamatszint megfelel a 3 százalék, plusz-mínusz egy százalékpontos inflációs cél elérését szolgáló monetáris feltételeknek, és ezért hosszabb ideig nem lesz indokolt változtatni rajta. Piaci várakozások szerint az első szigorító lépés legkorábban 2016 második felében várható. Ha azonban a külső körülmények kedvezően alakulnak és az infláció is az alappályánál alacsonyabban alakul, akár jövő év végéig is 1,35 százalékon maradhat az alapkamat.

Szerdán közli a jegybank a második negyedéves fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok alakulását. Az első negyedévben a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlegéből számolt külső pénzügyi többlet a szezonálisan megtisztított adatok szerint 2,86 milliárd eurót (871 milliárd forintot) tett ki, és elérte a negyedéves GDP 11 százalékát.

Csütörtökön közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a júliusi részletes kiskereskedelmi adatokat. Az előzetes adatok alapján 7,0 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene júliusban a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt, az előző év azonos időszakához képest. Ezzel 2013 júliusa óta, két éve megszakítás nélkül nőtt a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!