A büdzsé tervezete rögzíti, hogy az előző évhez viszonyított támogatásnövekedés az oktatáspolitika azon céljának megvalósítását teszi lehetővé, amely szerint biztosítani kell a társadalom tagjai számára a folyamatos tudásfejlesztést. A költségvetés tervezetében az államháztartás funkcionális kiadásai között az szerepel, hogy iskolai előkészítés és alapfokú oktatás támogatása 853 milliárdról 864 milliárd forintra nő, a középfokú oktatás támogatása 324 milliárdról 335 milliárdra, míg a felsőoktatás támogatása 433 milliárdról 475 milliárdra bővülhet. Az egyéb oktatási tételek 272 milliárdról 375 milliárd forintra nőnek.
A költségvetés tervezetében rögzítették, hogy a közoktatásban napjainkra szükségessé vált a meglévő szerkezet módosítása, a kisiskolák szerepének erősítése. Azok a kistelepülések, amelyek hátrányos helyzetbe kerültek, ugyanakkor a településen élők igénylik az óvodai és az általános iskola alsó tagozatához kapcsolódó feladatok helyben történő megszervezését, célzott többlettámogatást kell, hogy kapjanak az államtól az oktatás helyben történő megszervezéséhez, és meg kell teremteni ezen az intézmények újranyitásának feltételeit.
Annak érdekében, hogy az erkölcs, a rend, a tudás, az igazságosság, a szabadság és az ellenőrzött minőség teljes körűen érvényesülhessen a nevelés-oktatási intézményekben, szükségessé vált a nemzet céljainak szolgálatába állított pedagógus életpályamodell megvalósítása. A nemzetközi kutatások is egyhangúan alátámasztják, hogy a legalkalmasabb jelöltek kiválasztását, pályára vonzását és megtartását, a munkájuk anyagi és társadalmi elismerését csak pedagógus életpályamodell garantálhatja. Ennek érdekében támogatni szükséges az ennek megvalósítását garantáló szakmai feladatokat - olvasható a büdzsében.
A tervezet kitér arra is, hogy a duális szakképzés bevezetése elősegíti, hogy a munkaerő-piaci igényeknek jobban megfelelő szakembereket bocsássanak ki az intézmények. Az új rendszerre való áttérés a fizikai szakmacsoportokban a munkaerőpiac elvárásainak megfelelő módon alakítják át a szakképzést úgy, hogy az a gyakorlati oktatásra helyezi a hangsúlyt. A büdzsé szerint nem járna normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőnek, ha költségei megtérítésére a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből igényt tart.
A felsőoktatásban 2011-ben felvehető, államilag támogatott hallgatói létszámkeret csökken 2010-hez képest, amely nagymértékben erősíti az államilag finanszírozott helyekért folytatott versengést mind a diákok, mind a felsőoktatási intézmények körében, ezáltal hozzájárul a felsőoktatási ágazat minőségi színvonalának emelkedéséhez.
Az erősödő versenyhelyzet kapcsán a hallgatói motiváltság növekedésével lehet számolni, amely nagy valószínűséggel a – nemzetközi összehasonlításban meglehetősen magas – lemorzsolódási arány csökkenését fogja eredményezni. Mindezen hatások eredőjeként a támogatott keretszám csökkenése várhatóan nem eredményezi majd az adott korcsoporton belül felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának csökkenését - állapították meg.
Ugyanakkor az államilag támogatott keretszámon belül nő az aránya többek között a természettudományos, a műszaki, valamint az orvos- és egészségtudományi képzéseknek, ezzel hozzájárulva a magas hozzáadott értékű iparágak fejlesztése szempontjából nagy fontosságú képzések megerősítéséhez. Az államilag támogatott keretszám abszolút értékben történő csökkentésére jellemzően a munkaerő-piaci visszajelzések alapján indokolt képzési területeken került sor, így például a bölcsészet-, a társadalom-, illetve a gazdaságtudomány terén.
A tervezet rögzíti többek között, hogy a felsőoktatásról szóló törvény alapján a 2011. január 1-jétől az egy főre megállapított hallgatói normatíva 119 000 forint/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 1 116 000 forint/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 340 000 forint/év. A kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500 forint/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 forint/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája 11 900 forint/év.
A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak támogatásáról szóló törvényben meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult. A támogatási összeg – függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától – 230 000 forint/év minden
gyermek után.
MTI
